Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Tegzes Ferenc: "A pécsi hadiárvák jótevője". Mendlik Oszkár (1871-1963)
Tegzes Ferenc: „A pécsi hadiárvák jótevője". Mendlik Oszkár (1871-1963) gerbe való „beleszerelmeteskedést" annyira vitte, hogy „szinte mást nem is volt hajlandó [...) festeni, csak a tenger hullámait, s néha a sziklapartot, de azt is csak a hullámok kiegészítőjeként, mástestű hullámként".22 Munkáira a korabeli sajtó is felfigyelt. Pozitívan értékelték a hullámok mozgásának élethűen történő megjelenítését. De természetesen akadtak bírálói is. Hiányolták a tenger benépesítését, a hajók látványának elhagyását, mondván, hogy „Mendlik nem hajlandó a tengert hajókkal benépesíteni".23 24 A festményeit megvásárlók rendszerint magánszemélyek. Múzeumok, ideértve a tengeri múzeumokat is, nem vásároltak műveiből, nagy valószínűséggel az előbb említett okoknál fogva: festményei nem voltak elmesélő jellegűek. „Ámbár eme alkotások technikailag kiválóan vannak megfestve, mégis az első pillantásra az egyoldalú képformák a legtöbb látogatót - egy-két kivétellel, nem inspirálják eléggé. A kivételekhez tartoznak minden bizonnyal azok, akik a tengereket beutazzák, vagy beutazták. Ok felismerik a hullámok mozgását és színét, amelyek egy-egy tengerre jellegzetesek. Mendlik vásznain a víz nem sztatikus, nem hallgatag, hanem úgy él, ahogy azt a tengerek embere látja, és ahogy emlékezetében megőrzi. Mondhatnánk, hogy Mendlik portrékat festett a tengerről."24 Úgy látszik, magyar szemlélői másként értékelték, amikor arról írt egyik méltatója, miszerint a „haragos tenger színjátékát költői lélekkel adja vissza".25 A kortárs földrajztudós hiányolja a Balatonnal kapcsolatban az olyan festőt, mint amilyen a tengereknek Mendlik Oszkár. Szerinte Mendlik el tudott mélyedni a tenger lelkében.26 Amikor nem tudott kedvenc közegéhez, a tengerhez annyira közel lenni, a szárazföldön portréfestészettel foglalkozott. 270 portrét festett 650 tengeri festménye mellett. Ezek a portrék éppen olyan jellegzetesek voltak felismerhetőség tekintetében, mint a tengerekről készült jellegzetes „portréi".27 Elismertségéhez még hozzá tartozik, miszerint magáénak vallja Kárpátalja is, így méltatva őt: „Szűkebb pátriánkban egyébként a képzőművészet, mint olyan, nem tekint vissza különösebben távoli múltra. Kiemelkedő alakja vitathatatlanul Munkácsy Mihály, rajta kívül pedig [...] Mendlik Oszkár [...]. "28 A filantróp Az amszterdami főkonzul Szathmáry Király Domokosnak 1915. november 29-én írt kísérőlevelét 1915. december 9-én iktatták be Pécs szab. kir. város Tanácsa iktatóhivatalában.29 Ez tartalmazta a Hollandiában élő Mendlik Oszkár 1915. november 26- án írt, Aerdenhoutból keltezett - természetesen magyarul írt levelét: 22 ZELNIKé.n. 23 'De Telegraaf' 1923. 24 DE GRAAF 2005. 25 OSVÁT1971. 26 CHOLNOKY 1936. 27 DE GRAAF 2005. 28 KISZÓ 2004. január 31. 29 MNL BaML 1406. g. Pécs város Tanácsa. 33760/1915. (E-248/1918.) 224
