Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Radó Bálint: Egy szabadkőműves orvos és egy antiklerikális szocialista karöltése a Mecsekalján a szerb megszállás idején. Doktor Sándor és Hajdu Gyula tevékenysége a Pécsi Szocialista Pártban
Radó Bálint: Egy szabadkőműves orvos és egy antiklerikális szocialista karöltése... munkásosztály értük el azt, amit ti csak hangoztattatok! Más kérdés, hogy valóban ők érték-e el. A tények szerint nem. Ám Kalafatovic vélhetően tényleg elhangzott megjegyzése büszkévé tehette. Hajdú egyébként, már csak későbbi távolléte, emigrációja okán sem volt bűntárs Doktorék, Linderék és Dobrovicék 1921. évi hazaárulásában. Mindenesetre abban is van igazság, amit ő maga idéz Nendtvich Andor vallomásából a Hajdú ellen később az ügyészség által indított nyomozás során: a megszállás első idejében tanúsított hazafias magatartását is az motiválta, hogy a terület kiürítése után „a kommunizmus felé gravitáló Károlyi-rezsim itt is uralomra jusson".80 Ehhez nem férhet kétség. Egyelőre azonban diadallal érkezett vissza Belgrádból. Igazán március 21-én talált viszont magára: „Alig tudtam leplezni izgalmamat. A Tanácsköztársaság deklarációja óta éreztem, hogy odaát van a helyem Magyarországon"81 - írja visszaemlékezésében. Március 23-án Colakantic ezredes azzal engedte át a demarkációs vonalon, hogy az átszökött szénbányászokat hazahívja. O azonban Kun Bélához sietett a vörös Budapestre. Megbízást kapott tőle, hogy legyen Kaposvár székhellyel az ő, azaz „a külügyi népbiztos délvidéki biztosa", továbbá Baranya megye kormányzótanácsi biztosa és a kaposvári 44. vörösdandár politikai biztosa. Tagja lett a Szövetséges Központi Intéző Bizottságnak és az Ellenőrző Bizottságnak is. Latinka Sándorral alakított ki jó kapcsolatot, irodáját a kaposvári Korona szállóban rendezte be. Gyújtó hangú szónoklatokat tartott Kaposváron, Csurgón, Marcaliban, Igáiban és más helyszíneken. Nemhogy visszahívta volna Pécsre a bányászokat, hanem mások is kiszöktek utána. Heis(s)enberger János vájár vezetésével ún. fegyelmi szakaszt szervezett. Pécs fölé szórólapokkal repülőt küldtek, április derekán pedig megszüntették a Munkást, viszont átvették a Pécsi Szociálista Párt szócsövének a Pécsi Naplót. Megemlítendő, hogy Hajdú saját elmondása szerint rendszeresen járt Kun Bélánál, s az is hihető, hogy rá akarta venni a szerbek fegyverrel való kiverésére Pécsről és Baranyából, amit az azonban elutasított.82 Hajdú a Clemenceau-jegyzék átadása következtében beálló általános demoralizálódás idején sínautóval még Érsekújvárra utazott a vörösöket lelkesítendő. Hamburger Jenő telefonon a fővárosba hívta, hogy vegye át a Vörös Őrség irányítását Rákosi Mátyástól. Erre azonban már nem kerülhetett sor, a véres kommün kudarcba fulladt. Augusztus 5-én Kaposvár-Fonyód- Nagykanizsa-Szombathely-Gyanafalva átszállásokkal Hajdú Gyula Ausztriába, onnan pedig három nap múlva Olaszországba menekült, ugyanis Pécsre sem térhetett vissza, már csak azért sem, mert nem azért engedték át a szerbek a demarkációs vonalon, amit később művelt. Milánóban telepedett le 1919 augusztusában, majd az Avanti torinói és római szerkesztőségében is működött. Serratival, Gramscival és más olasz kommunistákkal is 80 HAJDÚ 1957, 273-274. 81 Uo. 276. 82 Uo. 287. 197
