Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Radó Bálint: Egy szabadkőműves orvos és egy antiklerikális szocialista karöltése a Mecsekalján a szerb megszállás idején. Doktor Sándor és Hajdu Gyula tevékenysége a Pécsi Szocialista Pártban
Radó Bálint: Egy szabadkőműves orvos és egy antiklerikális szocialista karöltése... radott, gúzsba kötő" intézmény a házasság (sic!), az „osztályharc", a sztálini Szovjetunió magasztalása vagy éppen egészen hangsúlyosan „az élet meghosszabbítása", az egészséges életmód, a dán Müller nevű orvosról müllerezésnek elnevezett testgyakorlatok, a gyümölcsfogyasztás és a meztelenkedés előnyeinek kiemelése. 1941 áprilisában vonult be a Magyar Kir. Honvédség a szerbek kezén maradt Délvidék bácskai részére is. így jutottak el a magyar hatóságok a Bács-Bodrog megyei Magyarkanizsán élő Doktorhoz. Május utolsó napján letartóztatták, és a tett helyszínére szállították vissza. Pécsre hozták vizsgálati fogságba a Papnövelde utcai fogházba. Megkezdődhetett hazaárulási pere. Mivel a Szentkorona épsége ellen vétett, a vád ellene felségsértés és izgatás volt.57 Augusztusban tartottak már egy tárgyalást, ahova a nagy érdeklődésre való tekintettel mint nyilvános tárgyalásra jegyeket árusítottak, majd 1942. január 16-án kezdődött a főtárgyalás. A tanácselnök bíró dr. Vass József volt, a királyi ügyész dr. Arató László,58 egyébként a sok pécsi által ismert, már elhunyt Arató Miklós Orbán ciszterci rendi áldozópap, gimnáziumi tanár édesapja. A Doktor család két ügyvédet is fogadott. Egyikük dr. Pap Sándor volt a pécsi Király utcából, a másik dr. Pillér Artúr Keszthelyről, mivel egyik lánya ott élt ekkor. A peranyag tanúsága szerint az ügyvédek a vádlott előrehaladott életkorával érveltek, továbbá egy fényképpel, amelyen Doktor egy pécsi nagygyűlésen egyik kislányával a menet közepén, karján esernyővel látható, ami szerintük egyáltalán nem hangadó, vezetői pozíció.59 A bíróság éppen súlyos(b)ítónak látta, hogy kiskorú lányát is magával vitte.60 Enyhítő körülménynek tekintette a vádlott „menthetetlen, naiv idealizmusát", viszont elmarasztalólag esett latba „meggyőződéses demokratikus felfogása".61 Ez a ma különösnek ható megfogalmazás egyáltalán nem hangzott furcsán a korban, hiszen nem a mai tömegdemokrácia, hanem, ha úgy tetszik, a klasszikus, athéni demokrácia felfogása volt az uralkodó. Egyébként védőügyvédéi érdekes mód azt is felvetették, hogy pusztán a megtorlástól való félelem is mondatta védencükkel, hogy Pécset inkább csatolják az SHS államhoz. Az ítélet 10 év börtön lett. Végrehajtása a szegedi Csillagbörtönben kezdődött. Még Doktor Sándor börtönben viselt mellényét is megkaptuk a hagyaték részeként. A kommunista kor történetírása úgy méltatja Doktort, mint aki a börtönben is a marxizmus elveire oktatta társait. Semmi okunk nincs ebben kételkedni egyébként. Mivel látása nagyon megromlott, 1943 karácsonyától fél év eltávozást kapott. Keszthelyre 57 MNL BaML XIV. 16. Doktor Sándor orvos, politikus irathagyatéka 1881-1945. Doktor Sándor periratai. Pécsi Kir. Törvényszék. B. 1.1904/1923-314.1. 58 MNL BaML XIV. 16. Doktor Sándor orvos, politikus irathagyatéka 1881-1945. Doktor Sándor periratai. Pécsi Kir. Törvényszék B. 1.1904/1923-314.1. 59 MNL BaML XIV. 16. Doktor Sándor orvos, politikus irathagyatéka 1881-1945. Doktor Sándor periratai. Pécsi Kir. Törvényszék B. 1.1904/1923-314.15. 60 MNL BaML XIV. 16 Doktor Sándor orvos, politikus irathagyatéka 1881-1945. Doktor Sándor periratai. Pécsi Kir. Törvényszék B. 1.1904/1923-314. 20. 61 MNL BaML XIV. 16 Doktor Sándor orvos, politikus irathagyatéka 1881-1945. Doktor Sándor periratai. Pécsi Kir. Törvényszék B. 1.1904/1923-314. 21. 192