Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Radó Bálint: Egy szabadkőműves orvos és egy antiklerikális szocialista karöltése a Mecsekalján a szerb megszállás idején. Doktor Sándor és Hajdu Gyula tevékenysége a Pécsi Szocialista Pártban
Radó Bálint: Egy szabadkőműves orvos és egy antiklerikális szocialista karöltése... fenntartassék, annál is inkább, mert a demokrácia követelése bennfoglaltatik a békeszerződések feltételei között is, addig tehát, míg e követelés nem teljesül, joga van a megszálló hatalomnak e területet mint kézi zálogot megszállva tartani "51 A PSZP minden reménye ellenére azonban a nagyhatalmak 1921 nyarára megelégelték a szerbeknek a terület kiürítésével kapcsolatos vonakodását, az egész huzavonát. „Az 1921. július 2-án tartott budapesti tábornoki és főbiztosi megbeszélésen részletekbe menően előírták mindkét félnek a kiürítéshez, illetve a bevonuláshoz kötődő feladatokat. A terv végrehajtásának ellenőrzésére pedig létrehozták az úgynevezett Baranya-missziót Francis William Gosset angol ezredes vezetésével."52 Doktor Sándor és elvtársai valósággal rettegtek a „Horthy-pribékek" bevonulásától. Egyértelműen állást foglaltak a Magyarországhoz való, küszöbön álló visszacsatolás ellen és a szerb megszállás fenntartása vagy akár a délszláv államalakulatba való végleges bekebelezés mellett, azaz - ki kell mondanunk - az egyértelmű, nyílt hazaárulás útjára léptek. Hol a Mailáth téren, hol a Széchenyi téren szónokolt ő maga is, hol Rajic kormánybiztos főispánt, hol az augusztus 10-én Pécsre érkezett Gosset ezredest keresték fel „munkásküldöttséggel", hogy a Nemzeti Hadsereg Pécsre és Baranya megszállt részeibe való bevonulása elleni tiltakozásuknak hangot adjanak. Doktor legszélsőségesebb szónoklatát augusztus 11-én a Széchenyi téren tartotta.53 Nyíltan a magyar szuverenitás ellen lázított, fegyvert követelt a „fehér terroristák" ellen. Egészen nyilvánvaló volt, hogy mind ők, mind a bukott tanácsköztársaság exponált, Pécsre menekült figurái egyszerűen a bőrüket féltették. Féltek a magyar számonkéréstől. Ekkor mutatkozott meg teljes egyértelműséggel a tétel, hogy a szabadkőművesség ugyan nem Magyarország feldarabolást kívánta, hanem saját elveik szerinti erőszakos átalakítását. Amennyiben azonban ez nem sikerült, inkább az idegen megszállást akarták. Szellemi - tömegeknek szóló változatában szocialista - és személyes érdekeik egybeestek. A Pécsi Szociálista Párt a nevét adta ehhez a nyílt, expressis verbis hazaáruláshoz. Mindennek formát is adtak. Bő egy héttel a Nemzeti Hadsereg Pécsre való bevonulása előtt, 1921. augusztus 14-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a Széchenyi téren, a Városháza előtt népgyűlésnek nevezett fórumukon, hamisíthatatlan októbrista, Károlyi Mihályra hajazó proletárkülsőségek között kikiáltották az általuk „Baranya- Bajai Szerb-Magyar Köztársaságnak" elnevezett, 8 napos fennállása alatt semmilyen hatalom által el nem ismert alakulatukat, amelynek „elnökévé" a már korábban említett Petar Dobrovic54 nevű szerb származású festőt, intézőbizottságának tagjai közé Doktor Sándort választották. Dobrovic és Linder Belgrádba utaztak. 51 Uo. 130. 52 HORNYÁK 2010,17. 53 SZŰTS 1991,164. 54 Magyar helyesírással Dobrovics Péter, ha szerbül elvben ty-nek volna is ejtendő családneve. Dobrovics Pécsett született 1890-ben, a ciszterciek - régi pécsi és általában magyar elnevezéssel, központjukról a zirciek - főgimnáziumában érettségizett 1909-ben. A M. Kir. Képzőművészeti Főiskola növendéke lett, Párizsban 190
