Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Radó Bálint: Egy szabadkőműves orvos és egy antiklerikális szocialista karöltése a Mecsekalján a szerb megszállás idején. Doktor Sándor és Hajdu Gyula tevékenysége a Pécsi Szocialista Pártban
Radó Bálint: Egy szabadkőműves orvos és egy antiklerikális szocialista karöltése... Szociálista Párt (sic!) nevet. Szokásos baloldali névváltoztatás volt ez, történelmükből számtalan példát ismerünk az ilyen típusú átnevezésekre. A névváltoztatásra Zrínyi utcai pártházukban került sor. 1920. június 4-én aláírták a trianoni békediktátumot. „Kitapintható közelségbe került a Magyarországhoz való visszatérés. A szerb vezetőköröknek a szocialistákkal való együttműködése, s az általuk korábban felszámolt demokratikus szerveknek visszaállítására irányuló törekvések támogatása ugyanide vezethető vissza. Hozzátéve, hogy nem állt szándékukban a sátus quo feladása, a megszállásuk alatt lévő területeket bármi áron meg akarták tartaniZ'46 A nagy, 1919-es általános sztrájk után és eredményeképp még 1919. április 1-jén Pécsre visszaengedett Nendtvich Andor polgármester Teleki Pál gróf magyar királyi miniszterelnököt is tájékoztatta arról, hogy a szerb megszálló erők a Pécsi Szociálista Párt segítségével vissza akarják állítani Pécsett a Károlyi Mihály-féle Nemzeti Tanácsot, hogy aztán törvényhatósági választások útján egy olyan összetételű városvezetést hozzanak létre, amelyből a polgári, keresztényszocialista, magyar nemzeti érdekek képviselete teljes egészében kimaradt, s ezen az úton biztosíthassák a Magyarországhoz való visszacsatolás kiküszöbölését. A budapesti kormánynak nem lévén kényszerítő eszközei, nem segíthetett. S éppen a magyar nemzeti érdek szempontjából legrosszabb forgatókönyv érvényesült. Mint a Pécsi Szociálista Pártnak vezetője, Doktor 1920. augusztus 8-án a Mailáth (mai Kossuth) téren, azaz szerb megszállás alatti nagygyűléseik kedvelt helyszínén vérmes szónoklatban követelte egy „tisztán" szocialista városvezetés megalakulását.47 Ez az a pont, amikor a hazaárulás színterére léptek. Eleddig elmondható volt, hogy szabadkőműves-liberális-baloldali-marxista ábrándok foglyai voltak, ám az ország területi egységének megbontását nem akarták. Ahogy eredetileg nem is szerepelt mondjuk egy Jászi Oszkár szabadkőműves elképzelései között. Ettől kezdve azonban, azaz lényegileg a trianoni diktátum aláírását követően, amikor napirendre került a szerbek által a Károlyi-Linder-féle belgrádi egyezmény óta és következtében megszállva tartott, ám Trianonban nem nekik juttatott magyar területek visszatérése a honhoz, Doktor Sándorék kívánatosabbnak tartották az SHS államalakulathoz való csatoltatást, mint a Horthy Miklós vezette Magyar Királyságot. Röviden: lehetünk Magyarország, ha egy Károlyi Mihály vagy Kun Béla van Budapesten hatalmon. Ha ellenben egy Horthy, semmiképp! Egyre erősebb paranoid kórképet mutatott a „pécsi munkásmozgalom". 1920. augusztus 29-30-án megtartották a városban a megszállók által engedélyezett, sőt támogatott törvényhatósági választásokat. Ezt a keresztényszocialista és polgári irányzat teljes egészében bojkottálta, hiszen napnál világosabb volt, hogy a választások az adott helyzetben tiszták nem lehetnek, annak egyedüli célja a PSZP hatalomra juttatása révén a szerb megszállás meghosszabbítása, azaz végeredmény« SZŰTS 1991,76. 47 Uo. 86. 188
