Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Radó Bálint: Egy szabadkőműves orvos és egy antiklerikális szocialista karöltése a Mecsekalján a szerb megszállás idején. Doktor Sándor és Hajdu Gyula tevékenysége a Pécsi Szocialista Pártban
Radó Bálint: Egy szabadkőműves orvos és egy antiklerikális szocialista karöltése... széles közvéleményhez. Mindenképpen ki kell emelnünk Szűts Emil2 és az utóbbi másfél-két évtizedben a diplomáciatörténetben, a magyar-szerb kapcsolatok alakulásában elmélyült Homyák Árpád3 munkásságát. A tudományosság értesülhetett tehát, azonban a pécsiek túlnyomó többsége mind a mai napig aligha tudja megmondani, mire emlékeztet a város főterén, a Széchenyi téren a Gyertyaszentelő Boldogasszony Belvárosi r. k. plébániatemplom, közkeletű nevén a Dzsámi előtt álló apostoli kettőskereszt és örökmécses az első világháborús hősöknek és maguknak a pécsi ún. háziezredeknek, azaz a m. kir. 19-es honvéd gyalogezrednek, a cs. és kir. 52-es gyalogezrednek és a m. kir. 8-as huszárezrednek emléket állító táblák fölé magasodva.4 Nem erre szocializálták a nemzedékeket, s ma sem pótolták még ezt a mulasztást sem. Annál inkább hallhattunk Pécsett Doktor Sándorról és Hajdú Gyuláról, jelen tanulmányom két főszereplőjéről. Volt itt „DOZSO", azaz Doktor Sándor-Zsolnay Művelődési Ház, Doktor Sándor díj, Doktor Sándor emléktáblából több is, egyikük még ma is megvan (!), no és Vilt Tibor alkotásaként Doktor Sándor szobrot is állítottak 1978-ban a róla a háború után elnevezett utcában az azóta elbontott, tehát már nem éktelenkedő 25 emeletes „magasházzal" szemközt. Mert hát mi sem volt természetesebb, mint az, hogy a Városi Tanács utcát, méghozzá Pécs egyik ütőérszakaszát, a Szigetvárra kivezető, értelemszerűen Szigeti országút ma Hungária útnak nevezett szakaszát arról a pécsi szabadkőműves páholymesterről nevezze el,5 aki végeredményben minden tőle telhetőt megtett, hogy az antikvitásra visszamenő városunkat a többi területtel egyetemben inkább csatolják a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, a délszlávok kreálta államalakulathoz... Ott állt tehát a jóval nemesebb feladatokat is megoldott Vilt Tibor Doktor Sándorról készített szobra, s csak miután azt újra és újra vörös festékkel leöntötték, bontották el 2011 júniusában. Egy darabig még megmaradt a posztamens, majd azt is elvitték. 2017-ben az RTL Klub Híradója mint valami szörnyűséget hozta le, hogy a szobor egy pécsi szeméttelepen található.6 Doktor Sándor „dicsőségét" a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának főépületi főbejárata felett is egy timpanonszerű emléktábla hirdeti mind a mai napig, ugyanis ez volt az általa alapított Magyar Királyi Bábaképző Intézet épülete eredetileg. A tábla Zsolnay-kerámia, ennélfogva művészeti értéket képvisel, tervezett eltávolítása ezért nehézségbe ütközik. Ha eltávolítani netán nem lehet is, a klinikaigazgatóság legalább azt szeretné elérni, hogy Doktor 1922-ben, a szerb megszállást követően kinevezett utódának, a volta2 SZŰTS 1991. 3 HORNYÁK 2004, 2010. és még több, itt fel nem használt más munkája. 4 A háziezredek hősi emléktáblái Sidló Ferenc, maga a szerb megszállás alóli felszabadulás emlékműve Weichinger Károly alkotása. 5 Dunántúl, 1914. szeptember 20. 3. 6 A szobor nem az alkotó, hanem az ábrázolt személy öröksége okán lokális kultúrharcos politikai vita tárgyává vált. Ennek ismertetésébe nem bocsátkozom. 178
