Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Nagy Imre Gábor: Az első világháború hadifoglyaink sorsa Pécsett és hazaszállításuk
Nagy Imre Gábor: Az első világháború hadifoglyainak sorsa Pécsett és hazaszállításuk A tetszetős érvek ellenére a város nem volt alkupozícióban, ezért eleget kellett tennie a hadügyi rendelkezéseknek. 1917-re már nyilvánvalóvá vált, hogy a hadsereg nem képes teljesen gondoskodni a hadifoglyok ruházatáról,ezért Pécs város 1917 elején egy hatósági cipészműhelyt és ruhafoltozót létesített. A hatósági műhely egyrészt a város területén foglalkoztatott hadifoglyok ruházatának javításáról és karbantartásáról, másrészt a „legszerényebb javadalmazásit" városi közszolgálati és közbiztonsági alkalmazottak (rendőrök, kézbesítők, hegyőrök, mezőőrök) ruházatának készítéséről és javításáról gondoskodott. A hatósági műhelyben hadifoglyok dolgoztak. A hadifoglyok felügyeletéről fogolyőr gondoskodott, aki a bőr- és ruházati anyagot is kezelte és a számadásokat is vezette. Az utóbbi munkát általában képzetlenségük miatt a fogolyőrök nem tudták ellátni. A gazdasági munkabizottság erre a munkára Jobszt József Lajos népfölkelő önkéntes címzetes tizedes fogolyőrt vette igénybe, „mint az itteni hadifogolyőrök közt azt egyedül erre alkalmas és kellő értelmiséggel bíró egyént". Ezért rázta meg a gazdasági munkabizottságot, hogy 1917. november 12-én a milowitzi m. kir. XIV. hadifogoly kísérő század Krisztián József népfelkelő fogolyőrrel váltotta fel Jobszt tizedest. E látszólag jelentéktelen kérdésben a város minden követ megmozgatott, hogy megtartsa Jobszt tizedest. Nendtvich Andor polgármester, a gazdasági munkabizottság elnöke a cs. és kir. hadügyminisztériumtól a katonai és városi közérdekre hivatkozva kérte, hogy Jobszt tizedest ne váltsák fel, illetve - ha ez nem lehetséges - legalább 1918. január 1-ig itt maradhasson. Helyette egy osztrák állampolgárságú fogolyőr, Balczár Metold bevonultatását javasolta. Makay István gazdasági tanácsnok régi barátjától, Vörös István bécsi hadbírótól kért protekciót, hogy a hadügyminisztérium döntéséig a milowitzi m. kir. XIV. hadifogolykísérő század parancsnokság ne hajtassa végre az elrendelt bevonultatást.149 A város kérelmét a bécsi hadügyminisztérium 1918. január 19-én elutasította, ám némi időt mégis sikerült nyerni.150 A pécsi gazdasági munkabizottság 1917 októberében Ambrus Lajos szakaszvezető átengedését kérte a pécsi cs. és kir. élelmezési raktártól, hogy felmérje a hadifoglyok ruházatát. Szükség esetén csereként felajánlottak egy másik fogolyőrt.151 149 Jellemző bizonyítéka a személyes kapcsolatokra is épülő korabeli ügyintézésnek az „Édes jó Pistám! Kegyes elnézésedet kérem fontos városi közérdekből történt alkalmatlankodásomért" kezdetű levél. MNL BaML IV. 1430. Pécs Város Gazd. Munkabiz. ir. 10/1918. iso MNL BaML IV. 1430. Pécs Város Gazd. Munkabiz. ir. 10/1918. 151 MNL BaML IV. 1430. Pécs Város Gazd. Munkabiz. ir. 293/1917. 157
