Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Nagy Imre Gábor: Az első világháború hadifoglyaink sorsa Pécsett és hazaszállításuk
Nagy Imre Gábor: Az első világháború hadifoglyainak sorsa Pécsett és hazaszállításuk lasza, hogy éhes embertől nem lehet jobb munkát kívánni, vele tehát sehogy sem tudunk boldogulni s csak ott lehetne őt alkalmazni, ahol folytonos erős fegyelem alatt állna. "121 Tripammer Károly főerdőmérnök 1916-ban napi 1 kg kenyeret tartott szükségesnek a nehéz erdei favágáshoz. Ahogy jelentésében fogalmazott: „A mezőgazdák ha nem is nyíltan, de bizalmasan mind beismerik, hogy ők a munkásoknak alkg kenyeret mindig megadták és megadják, mert e nélkül megfelelő munkát követelni képtelenség." Ezért javasolta, hogy a búza- vagy rozslisztet fele-fele arányban keverjék kukoricaliszttel, és ebből süssenek kenyeret.122 Az Országos Közélelmezési Hivatal Elnöke viszont 1916 végén a hadifoglyok fejadagját - a belföldi polgári munkásokhoz hasonlóan - a főerdőmérnöki javaslatnál jóval kisebb adagban szabta. A hadifoglyoknak mezőgazdasági munkában napi 400, más nehéz testi munkánál napi 300, minden egyéb munkánál napi 240 gramm liszt, illetve annak megfelelő kenyér járt.123 6. A hadifoglyok ruházata A rendeletek értelmében a hadifoglyok ruházatának és felszerelésnek javításáról a munkaadó, a ruházat pótlásáról a hadifoglyokat kiadó fogolytábornak kellett gondoskodnia. A ruházat pótlását, illetve ellátását a fogolytáborok nyilvánvalóan nem tudták maradéktalanul megoldani, ami nagyon sok problémát okozott. A katonai ruházat magától értetődően az idők folyamán elhasználódott. A jó időben fogságba esett hadifoglyok eleve nem rendelkeztek megfelelő téli ruházattal. A hadifoglyok intenzív foglalkoztatásához elengedhetetlen volt a megfelelő ruházat és felszerelés. Nendtvich Andor polgármester 1915 szeptemberében a milowitzi fogolytábor parancsnokságának az alábbi érvekkel indokolta meg a ruházat kérését: „Az ide munkára kiadott hadifoglyok legtöbbje már ezek átvételekor hiányosan volt fölszerelve, úgy hogy a város közönsége már eddig is kénytelen volt egyes ruházati cikkek pótlásáról a saját költségén gondoskodni, és ennek folytán a tekintetes] Címet ezideig ruházati és felszerelési tárgyak kiszolgáltatása iránti kérelemmel még nem is terheltük. Másrészt pedig az eddigi melegebb időszakban a ruházat és felszerelés egyes hiányaitól még inkább el lehetett tekinteni, mint az ezutáni hideg időben, mivel megfelelő ruházat és felszerelés nélkül a hideg időben a hadifoglyokat eredményesen foglalkoztatni és elhelyezni nem lehet anélkül, hogy a könnyen történő megbetegedés veszélyének ki ne tegyük őket. Viszont amennyiben most az itteni hadifoglyok a kért ruházattal és téli takarókkal el lesznek látva, úgy azokat a téli időben is minden nehézség nélkül foglalkoztatni lehetséges lesz, és más121 Nowotarski Antal és Fia kertészet kérelme Nendtvich polgármesterhez. Pécs, 1917. március 3. MNL BaML IV. 1430. Pécs Város Gazd. Munkabiz. ir. 79/1917. 122 Tripammer Károly főerdőmérnök kérelme Pécs város tanácsához. Pécs, 1916. július 18. MNL BaML IV. 1406. e. Pécs Város Tan. ir. C-89/1916. (18616/1915.) 123 MNL BaML IV. 1430. Pécs Város Gazd. Munkabiz. ir. 10a/1917. 150