Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Nagy Imre Gábor: Az első világháború hadifoglyaink sorsa Pécsett és hazaszállításuk
Nagy Imre Gábor. Az első világháború hadifoglyainak sorsa Pécsett és hazaszállításuk adás során keletkezett. 1916. július 6-án a földművelésügyi miniszter táviratában a város hadifogolylétszámából az aratási munkákra más megyéknek 150 hadifogoly ideiglenes átadását rendelte el. A város gazdasági munkabizottsága a földművelésügyi miniszterhez írt felterjesztésében a rendelkezés visszavonását, illetve az elvonás mérséklését kérte. A város rendelkezésére álló 536 hadifogolyból maximum 50-et tartott nélkülözhetőnek. A végső esetre felajánlott hadifoglyok kisebb mezőgazdasági üzemeknél és kisebb ipari cégeknél dolgoztak. A miniszter azonban július 11-i táviratában ragaszkodott a hadifoglyok átutalásához. A város végül 140 hadifoglyot bocsátott a Baranya vármegyei gazdasági munkabizottság rendelkezésre, mert a MÁV a rá kirótt 10 hadifoglyot nem engedte át.37 A gazdasági munkabizottság fenti kérelmében áttekintette a hadifoglyok foglalkoztatását. Hangsúlyozta, hogy a katonai behívások miatt hadifoglyok nélkül összeomlana a közmunka, az ipar, illetve a mezőgazdaság, és a szükségeshez képest minimális a hadifoglyok létszáma. Az ipari üzemek többsége hadiszállító, adójukkal valamennyien hozzájárulnak a város fenntartásához, és a hadifoglyok nélkül esetleg tönkremennének. A város határában levő szántóföldek aratásához, a szőlők műveléséhez, a városi közmunkákhoz és a közélelmezéshez, a téli tüzelő biztosításához ugyancsak elengedhetetlenek a hadifoglyok: „Pécs szab. kir. városnál, mint tudomásunk szerint egyéb más városoknál is a fokozatos katonai behívások folytán főként a nehezebb munkákhoz használható férfimunkaerők csaknem teljesen elvonattak, úgy, hogy megfelelő polgári munkás a munkaadóknak csak alig számba vehető mérvben áll rendelkezésére, aminek folytán a helyi közmunkák, az ipari vállalatok és a mezőgazdaság hadifoglyok nélkül egyáltalán el nem lehetnének. A csatolt kimutatás38 adataiból megállapítható, hogy az egyes munkaadóknál levő hadifoglyok száma üzemükhöz, illetve gazdaságukhoz képest oly minimális, hogy azokat csökkenteni a közérdeknek az ipari üzemek, illetve a gazdasági érdekek veszélye nélkül lehetetlen. Megállapítást nyert, hogy a hadifoglyokkal bíró és nagy tőkebefektetéssel dolgozó ipari vállalatok jelentékeny része hadiszállító is, másrészt valamennyien jelentékeny adóalanyok, akik a foglyok elvonása, vagy azok csökkentése esetén nemcsak adózási képességüket vesztenék el, hanem esetleg további fennmaradásukban is veszélyeztetve lennének. Megállapíttatott továbbá a kimutatásból, hogy az aratási munkára a végszükség esetére felajánlott hadifoglyok is részben olyanoknál vannak foglalkoztatva, akiknek szintén van kisebb gazdaságuk vagy legalább is fogatuk, vagy tehenük; részben pedig olyan kisebb iparosoknál, ahol a fogoly elvonása szintén közgazdasági kárt okoz. Figyelmen kívül nem volt hagyható továbbá, hogy Pécs szab. kir. város határában mintegy 2000 hold mezőgazdasági terület van, ahol ugyancsak most folyik az aratás. A helybeli gazdáknál csak jelentéktelen kis része bír ezen munkákhoz alkalmas polgári, vagy hozzá kiadott állandó hadifogoly munkaerővel. A bizottság kötelessége tehát gondoskodni arról, hogy Pécsett egyéb, v MNL BaML IV. 1430. Pécs Város Gazd. Munkabiz. ir. 246/1916. 127
