Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Nagy Imre Gábor: Az első világháború hadifoglyaink sorsa Pécsett és hazaszállításuk
Nagy Imre Gábor: Az első világháború hadifoglyainak sorsa Pécsett és hazaszállításuk Az 1869. és 1907. évi hágai egyezményeket a magyar országgyűlés 1913-ban kodifikálta. A hágai egyezmények szerint a nem tiszti (legénységi, altiszti) állományú hadifoglyokat az állam képességeikhez mérten munkásokként foglakoztathatta, és a munkájukért az államnak meghatározott díj járt. A nemzetközi egyezmények a hadifoglyok jogait is előírták. Többek között szállás, élelmezés, ruházat, egészségügyi ellátás járt nekik, és hozzátartozóikkal kapcsolatot tarthattak (levelezhettek), vallásukat szabadon gyakorolhatták.5 Jelen tanulmány a Pécsett munkára kiadott hadifoglyokkal és a hazatérésükkel foglalkozik. A hadszínterekhez közeli megyékbe érthető módon nem telepítettek hadifogolytáborokat. így Pécsett és Baranya megyében sem voltak hadifogolytáborok. A fontosabb magyarországi hadifogolytáborokat a Duna bal partján, a Dunántúl északi és középső részén, illetve az ország közepén helyezték el: Bácsfa és Dunaszerdahely (Pozsony vármegye), Felsőság és Sopronnyék (Sopron vármegye), Boldogasszony, Királyhida és Nezsider (Moson vármegye), Kenyérmező (Esztergom vármegye), Komárom és Nagymegyer (Komárom vármegye), Léka, Ostffyasszonyfa, Városszalónak és Vassurány (Vas vármegye), Zalacsány és Zalaegerszeg (Zala vármegye), Cinkota, Ehmann-telep (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye), Csót, Enying és Hajmáskér (Veszprém vármegye). Kivétel jelentett az Északkeleten lévő Szatmárnémeti (Szatmár vármegye).6 1915-ben Pécsre főként az ausztriai milowitzi és marchtrenki, a csehországi brüxi (ma Most) fogolytáborból adtak ki munkára hadifoglyokat. A magyarországi táborok közül főként az ostffyasszonyfai és az Esztergom melletti kenyérmezői fogolytáborból utaltak ki hadifoglyokat munkára. Mivel a hadifoglyok ügyében mindig az illetékes hadifogoly- táborparancsnokság járt el, ezért 1915. november 16-tól az ügyintézés megkönnyítése érdekében a Magyarországra kiadott hadifoglyokat a magyar táborok létszámába utalták át.7 így kerültek át a milowitzi, a marchtrenki fogolytábor lakói Ostffyasszonyfára, illetve a brüxi fogolytábor hadifoglyai Csótra.8 A milowitzi fogolytáborból 1915. július 4-én 60, július 28-án 151, a brüxi fogolytáborból július 12-én 121, a marchtrenki fogolytáborból július 14-én 90 orosz hadifoglyot utaltak ki Pécsnek.91915. szeptember 17-én pedig 86 orosz hadifoglyot engedett át a városnak Baranya vármegye. így 1915. szeptember 17-én a városban 508 orosz hadifogoly tartózkodott.10 (1. táblázat.) 1916-tól az orosz hadifoglyokon kívül szerb, olasz, román hadifoglyokat is adtak ki munkára Pécsre. 5 BLASSZAUER 2003, 74. 6 „Hadifogolytábor (I, II)" SZIJJ 2000, 235. 7 MNL BaML IV. 1406. e. Pécs Város Tan. ir. C-89/1916. (8383/1916.) 8 MNL BaML IV. 1406. e. Pécs Város Tan. ir. C-89/1916. (32649/1915.) 9 MNL BaML IV. 1406. e. Pécs Város Tan. ir. C-89/1916. (21308/1915.) 10 MNL BaML IV. 1406. e. Pécs Város Tan. ir. C-89/1916. (21308,25044/1915.) 120
