Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Kaposi Zoltán: Az első világháború gazdasági hatásai Pécsett
Kaposi Zoltán: Az első világháború gazdasági hatásai Pécsett dik a népességpusztulás a háború előtti és utáni népszámlálási adatokban is: 1910- ben 24 667 férfit írtak össze Pécsett, de 1920-ban már csak 21 984-et, vagyis eltűnt a városból 2683 férfi. Ezzel párhuzamosan az özvegyek száma több százzal emelkedett; a korcsoportos vizsgálatból meg kiderül, hogy a 20-39 év közöttieknél volt a legnagyobb veszteség, ami 1508 főre tehető.98 Közismert, hogy tisztán demográfiai mutatókat vizsgálva Pécs népesedésében a születések száma általában alacsonyabb volt a halálozásokénál. A háború felerősítette ezt a folyamatot: a több mint négyéves időszak alatt volt, hogy háromszor nagyobb volt a halálozások száma, mint a születéseké. (Ebbe persze azok is beleszámíttattak, akiket sebesültként Pécsre hoztak, s az itteni kórházakban haltak meg; s köztük akár ellenséges országokból származó sebesültek is lehettek.) A születések száma már 1916-ra csaknem a háború előtti érték felére csökkent; a halálozási többlet 1917-ben és 1918-ban meghaladta a 20 ezreléket.99 NÉPESEDÉSI MUTATÓK PÉCSETT 1910-1918 KÖZÖTT (FŐ) Év Születések Halálozások Házasságok 1910 1163 1225 363 1911 1077 1267 395 1912 1118 1290 438 1913 1200 1302 474 1914 1249 1322 435 1915 956 1602 299 1916 715 1590 294 1917 750 2027 254 1918 680 2086 404 Forrás: Dunántúl, 1919. szeptember 19. Anyakönyvi adatok alapján. A háborús időszak számos társadalmi és politikai következménnyel járt. Ezek közül kiemeljük a gyári munkásság sztrájkjait. A kezdeti háborús eufória elmúltával 98 A változásokhoz lásd: NÉPSZÁMLÁLÁS, 1920/3, 25-28. adatait. 99 KATUS 1995,4L; illetve HOÓZ 1995, 97. in
