Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Előszó
ELŐSZÓ Az első világháború 1914 és 1918 közötti kataklizmája alapvetően határozta meg hazánk, Európa és a világ sorsának alakulását. A világégés okai a 19. század problémáiban keresendőek, következményei pedig a mai napig befolyásolják életünket. A hadi eseményeket lezáró Párizs-kömyéki békerendszer drámaian alakította át a világ politikai rendjét, nyomában birodalmak hullottak szét, köztük az Osztrák-Magyar Monarchia is. A Nagy Háború kitörésének centenáriumán az MNL Baranya Megyei Levéltára nagyszabású rendezvénysorozatot indított útjára, melynek során kiadványokkal, konferenciákkal, állandó és időszaki kiállításokkal, könyvbemutatókkal próbálta korunk embere számára közelebb hozni az eseményeket. Mindezekkel párhuzamosan a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvánnyal szoros partnerkapcsolatot alakítottunk ki. Levéltárunk 2014-ben „Mind elviszik a legények elejét..." Pécs-Baranya és Eszék az első világháborúban címmel, 2015-ben pedig A Nagy Háború emlékezete. A Dél- Dunántúl és az első világháború címmel rendezett konferenciát. E két alkalommal elhangzott előadásokat összegyűjtő tanulmánykötet 2017-ben jelent meg. Míg az első két konferencia és a tanulmánykötet elsősorban a háború eseményeire helyezték a hangsúlyt, úgy a folytatás döntően a következményekkel foglalkozik. A 2018-ban megrendezett Az első világháború lezárulása és következményei a Dél-Dunántúl régióban című konferenciát 2019-ben Az első világháború utóhatásai (forradalmak, megszállás, Trianon, háború utáni évek) a Dél-Dunántúl régióban című rendezvény követte. Kötetünkben - melyet a tisztelt olvasó a kezében tart - a 2018-as és a 2019-es levéltári napi konferencia előadásainak tanulmánnyá fejlesztett változatai látnak napvilágot. Témánk tehát a „következmények", helyszín a Dél-Dunántúl. A háború befejeződésével először szembe kellett nézni a mindennapi életet érintő utóhatásokkal. Szükséges volt felmérni a gazdasági helyzetet. Aktuálissá vált az újjáépítés kérdése, de a rengeteg hadifogoly sorsa is rendezésre várt, hazaszállításukról gondoskodni kellett. A harcok még be sem fejeződtek, de az emberiségnek egy újabb frontvonalat kellett nyitnia, az ellenség pedig nem volt más, mint a spanyolnátha. Érdemes tehát a világjárvány helyi hatásait is megvizsgálni. A régió hosszú távú helyzetét alapvetően meghatározta az 1918. november 13-án Belgrádban megkötött katonai konvenció, amely a magyar hadsereg által kiürítendő terület határát a Szamos felső völgye-Beszterce-Maros-Baja-Pécs-Dráva vonalon húzta meg. Mindezek értelmében egyes Somogy vármegyei területek, Baranya vármegye mintegy négyötöd része, valamint Tolna vármegyei települések szerb megszállás alá kerültek. A helyieknek tehát egy idegen ország hadseregének tartós jelenlétével kellett számolniuk, emellett az események hatással voltak a trianoni határmegvonásra is. A háború befejezését követő társadalmi földindulás következményeként létrejött Magyarországi Tanácsköztársaság történetének kutatása az 11
