Bősz Attila (szerk.): A Nagy Háború és következményei a Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML Pécs, 2020)
Kaposi Zoltán: Az első világháború gazdasági hatásai Pécsett
Kaposi Zoltán: Az első világháború gazdasági hatásai Pécsett és Baranyában is igénybe vették a 11 évnél idősebb iskolásokat. Végeztettek velük gyomlálást, kapálást, gyümölcsszedést, rovarirtást stb.; munkájuk érdekében még a tanítási időt is megkurtították.47 A takarmány-rekvirálás miatt a lakossági jószágtartás és hizlalás visszaesett, a munkaerőhiány miatt a gabonatermelés mértéke lecsökkent, így a lakosság potenciális önellátásának is csökkent az esélye. Jövedelmek, inflációs hatások Az eddig bemutatott folyamatok közül néhány azt mutatta, hogy a termelés terén még csak-csak akadtak termelésnövelő lehetőségek. A lakosság általában vett jövedelmi helyzetéről azonban ez korántsem mondható el. Nagyon sok olyan, döntően kívülről érkező hatás érte a pécsi lakosságot, amely ellen nem igen volt védekezési lehetősége. Az egyik ilyen a korábbi családi munkaerő-szerkezet felborulásából fakadt. A négy és fél év alatt igen nagy tömeget érintő bevonultatás miatt kiesett jövedelmek pótlása rendkívül megnehezült. Ezzel kapcsolatban nagy probléma volt a korábbi kiegészítő, de rengeteg pécsi háztartásban igen sokat jelentő szőlő- és borgazdálkodás kiesése, hiszen a katonakötelezettség miatt az idénymunkákra alig kerülhetett sor, a jövedelemcsökkenés miatt pedig napszámosok alkalmazására sem nyílott lehetőség, így a borértékesítésből fakadó pótlólagos jövedelmek nagy része elveszett.48 Jól mutatja ezt a helyzetet Scháffer Dávid, a 29. gyalogezred honvédjének 1915-ben írt szabadságolási kérelme, amelyben azt vázolta, hogy „Mivel azonban nagyobb területű szöllő birtokom van, mely egyedül képezi vagyonomat, ennek jövedelméből tartottam fen magamt és nagyszámú családomat. A most bekövetkező szürettől függ, hogy családom megélhetése biztosítva lesz-e vagy sem Hivatkozott még arra is, hogy jelenléte nélkül a felfogadott munkások felületesek, így jövedelmeinek fele biztos el fog veszni, ugyanakkor a szőlőt jelentős kölcsön is terheli.49 Szintén nagy probléma volt a lakossági megtakarítások csökkenése. A Monarchia a háborús költségeket nagy részben hadikölcsön-kötvények kibocsátásával fedezte. Nyolc alkalommal összesen 53 milliárd koronányi papírt értékesítettek, ebből 15,66 milliárd esett Magyarországra.50 A gazdagabbaktól, s főleg azoktól, akik az állami megrendelések révén zsíros üzletekhez jutottak, a hatalom és részben a társadalom részéről is elvárták a hadikötvények jegyzését. Pécsett is számos pénzintézetben lehetett hadikölcsönt jegyezni. Az alapvetően cenzúrázott, főleg központi híreket közlő helyi sajtóban is egyre több olyan felhívás jelent meg, amelyek sokszor a hadi siker zálogaként állították be a kötvények jegyzését. Az újabb és újabb kötvénykibocsátások szinte rázúdultak a lakosságra, s azt az illúziót keltették, hogy a kötvényvásárlás 47 A városi tanácshoz való beterjesztett indítvány. Dunántúl, 1915. március 12. 48 Lásd: KAPOSI 2006. művét. 49 FORRÁSOK 2010,156. 50 A hadikölcsön-kötvényekhez lásd: POGÁNY 1993,409.; lásd még TELESZKY1927,253-262. 103
