A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
A HÁBORÚ GAZDASÁGI ASPEKTUSAI - Bősz Attila: A közúti mobilitás eszközei, erőforrásai és ezek mozgósítása a hadsereg számára az első világháborúban
Bősz Attila: A közúti mobilitás eszközei, erőforrásai és ezek mozgósítása a hadsereg számára ... természeti, illetve humánerőforrást feltételez, így más jellegű és másként fenntartható gazdasági erőforrást képeznek. A gépjárművek gyártásához, illetve fenntartásához a központi hatalmaknak nem állt rendelkezésére a megfelelő mennyiségű természeti erőforrás (még a pótanyagok sem segítettek érdemben), többek között ezért is nagyon kevéssé alkalmazták őket. Már volt szó a megvásárolt fogatok és állatok térítési díjairól, ugyanígy a „géperejű járóművek” után is fizettek térítést. Sándor Károly pécsi gépjármű tulajdonos illetmény kimutatása szerint 1914. augusztus 9. és december 20. között összesen 2680 korona díjazásban részesült járműve 134 szolgálatban töltött napja után. Ez 1915. január 20-ig összesen 3300 koronára emelkedett. Az automobil teljes értékét egyébként 12 000 koronára becsülték.38 Összehasonlításul ugyanekkor, tehát 1915 januárjában egy liter tehéntej 0,25; egy kg cukor 1,7; 1 hl bor 45; 1 mázsa búza 40, 5 koronába került.39 Pécs város katonaügyi és illetőségi irataiból kiderül a motoros járművek igény- bevétele után meghatározott díjak mértéke is: „a gépjárművekért a következő napi térítések fizettetnek: egy motoroskerékért mellékkocsi nélkül 4k, mellékkocsival 5k, egy kétüléses (beleértve a vezető ülését) személyszállító automobilért 15k, egy többüléses személyszállító automobilért 20k, egy autóbuszért 30k, egy teherszállító automobilért, és pedig 1500-kg-ig terjedő raksúllyal 25k, 1500 kg-tól 3000 kg-ig terjedő raksúllyal 30k, 3000 kg-nyi raksúlyon felül 35k, szántó vagy útimozdonyért, vagy más vontatógépért 40k, egy kétkerekű pótkocsiért 5k, egy négykerekű pótkocsiért íok.”40 Jól látható, hogy a legtöbbet a vontatójárművekért fizették, ami nem véletlen. A Monarchia hadvezetősége idegenkedett a motoros járművek használatától, mégis kénytelen volt belátni, hogy alkalmazásuk elkerülhetetlen, hiszen a nehéztüzérség új fejlesztésű löve- geit máshogy nem lehetett terepen mozgatni. 1905-ben rendelte meg a hadsereg a Skodától a 305 mm-es ostrommozsarat, amihez már elengedhetetlen volt a motoros vontatójármű alkalmazása, hiszen a fegyver önsúlya közel 21 tonna volt. Ez eleinte az USA-ból 1911-ben behozott Holt-Caterpillar szántótraktor volt, később gyártottak hozzá saját vontatót. A Monarchia hadseregének voltak magas színvonalú járművei is. Világszínvonalú fejlesztést jelentett a motoros trén, az országúti vonat, melynek pótkocsijai nyomon fordultak, 150 lóerős soros 6 hengeres benzinmotorja elektromos generátort hajtott, ami a 9 db pótkocsiján tengelyenként felszerelt elektromotoroknak adta át az energiát. Ennek a hajtásláncnak köszönhetően nehéz terepen is képes volt a teherszállításra. A fejlesztésében részt vett a híressé vált „Porsche” márkanév és a világon azóta az egyik legnagyobb példányszámban gyártott autójának, a bogárhátúnak az atyja, Ferdinand Porsche is. De más híres mérnök, így Paul Daimler (a modern benzinmotorok ősét feltaláló mérnök, Gottlieb Daimler fia) is dolgozott a Monarchia hadiiparában, például ő tervezte az „Austro-Daimler Panzerkraftwagen” nevű páncélautót, amely egy igen modern 4x4 meghajtással, forgó lövegtoronnyal és ebbe épített 38 MNL BaML IV. 1406. e. Pécs város Tan. ir. C-7778/1916. (1). 39 MNL BaML IV. 1422. f. Pécs város Elsőfokú Közig. Hat. ir. Piaci árak, 2. kötet 40 MNL BaML IV. 1406. k. Pécs város katonai és illetőségi iratai. Lad. 10. 93
