A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
HADTÖRTÉNET - Bene Krisztián: A francia hadsereg baranyai katonái az első világháborúban
Bene Krisztián: A francia hadsereg baranyai katonái az első világháborúban zott a hadsereghez), kettő pedig 45 év feletti volt.42 Ez azt mutatja, hogy a magyar jelentkezők alapvetően nem a fiatalok, hanem inkább a középkorosztály soraiból kerültek ki. Ez alapján nem túlzás feltételezni, hogy többségükben olyanokról volt szó, akik már felnőttkorukban telepedtek le Franciaországban és a saját egzisztencia megteremtése után döntöttek úgy, hogy fegyverrel a kézben szolgálják új hazájukat. Ez el is vezet minket ahhoz a kérdéshez, hogy mi motiválta a magyarok jelentkezését a francia fegyveres erők kötelékébe. A hasonló döntést hozó más nemzetiségű önkéntesek visszaemlékezései alapján úgy tűnik, hogy a legtöbb esetben a Franciaország ügye iránti elkötelezettség, tehát egyfajta hazaszeretet dominált. Olyanok is akadtak, akiket a kalandvágy hajtott, hogy részt vehet a hosszú ideje első nagyobb európai konfliktusban, amely - az általános vélekedés szerint - csupán néhány hónapig fog tartani, tehát nagyobb erőfeszítés nélkül dicsőséget hoz az abban résztvevőknek. Mindemellett azt is meg kell említeni, hogy a háború kitörésekor bizonyos üzemtípusokat bezártak, így sokan az utcára kerültek és megélhetésük fenntartása végett csatlakoztak a hadsereghez.43 A pozitív érzelmeken kívül számba kell venni egy kényszerítő tényezőt is, nevezetesen azt, hogy a háború kitörése után az Osztrák-Magyar Monarchia Franciaország területén tartózkodó állampolgárait, mint ellenséges hatalom alattvalóit internálta és a fronttól távolabb eső területeken táborokba és erődökbe zárta el. Kuncz Aladár visszaemlékezései szerint a körülmények ezeken a gyűjtőhelyeken általában kifejezetten rosszak voltak, ezért sokan engedtek a francia hatóságok folyamatos nyomásának, amellyel a Francia Idegenlégióba való belépésre akarták rávenni őket.44 Ennek alapján a franciaországi magyarok igen nehéz helyzetben voltak 1914 nyarától kezdve és katonai szolgálatuk mögött igen változatos motivációk húzódtak meg. Ide kapcsolódik az önkéntesek jelentkezésének dátuma is, ami újabb támponttal szolgálhat döntésük és hátterük jobb megismeréséhez. Logikusan adja magát a feltételezés, hogy a magyarok a fenti okokból kifolyólag a háború kitörése után csatlakoztak a fegyveres erőkhöz, a számok tanúsága szerint azonban más a helyzet. Bár kétségtelenül sokan (19 fő) jelentkezett a hadseregbe 1914-ben, őket pedig még három személy követte a háború folyamán, a jelentkezések döntő többségére (29 darabra) a háború kitörése előtt került sor. Az adatokból arra lehet következtetni, hogy ennek a meglepő ténynek két magyarázata van. Úgy tűnik, hogy az idősebb önkéntesek egy része már hosszabb ideje Franciaországban élt és gyakran francia állampolgárságot is szerzett, ezért őket behívták a kötelező katonai sorszolgálat letöltésére. Ennek megfelelően ezek a személyek különböző francia reguláris alakulatok kötelékében teljesítettek szolgálatot, majd visszatértek a civil életbe, ahonnan a háború kitörése után mozgósították őket, de ennek 42 MH. Morts pour la France de la Premiere Guerre mondiale. Hongrie. « PORCH 1994, 399-400. 44 Lásd: KUNCZ 1995. 40
