A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
FORRÁSELEMZÉSEK - Vargháné Szántó Ágnes: A pécsi sajtó a Nagy Háború első két évében
Vargháné Szántó Ágnes: A pécsi sajtó a Nagy Háború első két évében tott 1200 koronáját, „egy egész élet küzdésének és fáradságos munkájának eredményét” jegyezte hadikölcsönre.144 A társadalmi elit is teljesítette humanitárius kötelességét: Frigyes főherceg birtokán a bellyei főhercegi uradalmi kastélyban, a főtiszti lakban 50 sebesültet helyeztek el, a főherceg a parkot is átengedte a lábadozóknak.145 A lapok közöltek még törvényszéki híreket, az irodalmi rovatban a megjelenő újságokról, könyvekről, egyéb kiadványokról kapunk képet. A Dunántúl 1914. novemberi számában összegzi a Visszapillantás című cikkben a sajtó addigi munkáját. A cikkíró visszaemlékezései szerint állandó a virrasztás a táviratokat várva. „És a táviratok sűrűn jönnek, egyszerű katonai stílusban nagy események szorulnak szürke szavakba, amelyeknek jelentőségét még mérlegelni sem tudjuk. [...] Hogy idáig eljutottunk, hogy ránevelődtünk arra, hogy vakon bízzunk az elmaradhatatlan győzelemben, abban az érdem a szűkszavú táviratoké. A magyar Miniszterelnökség Sajtóosztályának országosan szétágazó munkássága, a vidéki sajtónak nap-nap mellett való állandó távirati informálása tették és teszik lehetővé, hogy a nagyközönség gyorsan jut az új és legfrissebb események tudomására.”146 A Pécsi Napló az 1915. évet a diadalmasan kiállott súlyos megpróbáltatások esztendejének nyilvánította, hiszen mind a harctéren, mind a gazdaság és a politika terén nagy nehézségekkel kellett a magyar nemzetnek szembenéznie. A megpróbáltatások éve azonban „a magunk erejében való megizmosodott bizalmat, s a megvédett szent haza hosszú és boldog jövőjében való édes és alapos reménységet” hagyta örökül a következő évre.147 Összegzés A lapok tanulmányozása közben az olvasóban az a kép rajzolódik ki, hogy a magyar kormány erős kézzel irányította a háborús gépezetet, őrködött az ország erkölcsi, anyagi javai felett, gyámolította a rászorulókat, biztosította a mindennapi létfeltételeket. Azonban tudatosította az elvárásait is, miszerint lehetőségéhez mérten mindenki maximálisan teljesítse hazafias kötelességét. Az itthon maradottak a társadalmi és gazdasági munka frontján, a katonák a harctéren. A kormány mindent alárendelt a háborúnak. A háború szolgálatába állított hátországi gépezet kiszolgálta a harcoló csapatokat, megakadályozta a háborúval ellentétes társadalmi erők érvényesülését. Ebben a kormány nagymértékben támaszkodott a kor tömegkommunikációs esz144 Pécsi Napló, 1915. május 28. 6. 145 Ami a berendezést illeti, mindenkinek saját evőeszköze, tányérja, pohara volt. Rendelkezésre állt egy fürdő helyiség két káddal, két közös ebédlő, olvasó- és dohányzó szoba. Teljes ellátást kaptak a katonák, a kastélyban az orvosi ellátást, a fűtést, a világítást is biztosították. Minden sebesült egy-egy alsónadrágot, inget, jéger alsónadrágot, jéger inget, zsebkendőt, egy pár papucsot kapott. Dunántúl, 1914. október 25. 5. 146 Dunántúl, 1914. november 15. 4. 147 A megpróbáltatások éve. Pécsi Napló, 1915. december 29. 2. 308
