A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
FORRÁSELEMZÉSEK - Vargháné Szántó Ágnes: A pécsi sajtó a Nagy Háború első két évében
Vargháné Szántó Ágnes: A pécsi sajtó a Nagy Háború első két évében következő pár soros megjegyzés olvasható: „Ez az üresen maradt rész már megíródott s a délutáni kifüggesztett távirati értesülésünket tartalmazta, amikor a kir. ügyészség jóindulatúlag figyelmeztetett a törvény tiltó rendelkezésére. így cikkünk e részét kénytelenek vagyunk kihagyni.”96A Dunántúl október 22-én megjelent számában A Déli harctérről című bejegyzés alatt szintén „fehér ablak” látható. Ezúttal kommentár nélkül, tekintve, hogy idővel mindennemű megjegyzés a cenzúrával kapcsolatban tilos volt.97 Az áldatlan viszonyokra reagálva a Budapesti Újságírók Egyesületének választmánya a magyarországi cenzúrával kapcsolatban határozatot hozott, amit a Munkás le is közölt. Ebben megállapították, hogy „a cenzúra a gyakorlatban messze túllépte hatáskörét és mai alkalmazásában olyan szekatúráknak teszi ki a sajtót, amelyek [...] fölöslegesek. [...] ma már nemcsak mint katonai, hanem mint politikai, sőt mint irodalmi cenzúra működik”. Az egyesület nyomatékosan követelte, hogy a cenzúra úgy védelmezze meg a hadviselés érdekeit, hogy a sajtószabadság hadviselés érdekeivel nem ellentétes elveit ne sértse.98 A Munkás 1915. március 7-ei számától kezdve állandósultak a fehér foltok: néhol szavak, fél- vagy egész mondatok, bekezdések, egész hasábok, szélsőséges esetben egész oldalak maradtak üresen.99 A lap rendszeresen ostorozta a drágaságot, ennek haszonélvezőit, a „tehetetlen, részrehajló” hatóságokat. A következő lapszámban olvashatjuk is a pécsi királyi ügyész szerkesztőséghez és kiadóhoz eljuttatott átiratának teljes szövegét, melyben közli, hogy a lap kivételes sajtórendészeti ellenőrzés alá került,100 egyben ismerteti a teendőket: a sajtórendészeti köteles példányt két példányban, a kézbesítő könyvvel 8 és 13 óra között be kell 96 Dunántúl, 1914. július 25. 1. 97 Dunántúl, 1914. október 22. 2. 98 Munkás, 1915. február 28. 3. 99 A Hadi Felügyeleti Bizottság már 1914 novemberében kötelezte a lapokat, hogy pótolják az üresen maradt foltokat. A Munkás ezt szemmel láthatóan nem tette meg. 1916-ban a HFB előírta a cenzoroknak, hogy egyes mondatrészeket, szavakat önmagukban ne töröljenek, hanem a bekezdéseket, vagy az egész cikket kellett kihúzniuk, a lapoknak pedig kötelessége volt a törlés helyét más közleménnyel pótolni. MUCSI 1984, 198-199. i°° Az ügyet a pécsi királyi ügyész 1915. február 14-én kelt pécsi királyi főügyészségnek címzett levelével indította el, melyben kérte a lap szétküldés előtti sajtóhatósági ellenőrzésének elrendelését. Az ellenőrzést ugyanis a magyar királyi igazságügy miniszter rendelhette el, de a kérést a főügyészségnek kellett felterjesztenie. Az ügyészi indoklás szerint a lap 1915. február 14-én megjelent 7. száma tartalmazott olyan jellegű cikkeket, melyek a pécsi munkáslakosság körében nyugtalanságot és izgalmat kelthettek, ezzel pedig a hadviselés érdekeit befolyásolhatták. A helyzetet súlyosbította, hogy a levél szerint a lapban már korábban is megjelentek hasonló tartalmú cikkek. Az újság ezenkívül kötelespéldány beszolgáltatásának elmulasztásában is vétkezett. Az ügyben az ügyész kihágás címén a bűnvádi feljelentést megtette. MNL BaML VII. 51. d. Pécsi Királyi Főügyészség iratai VII. 1914/43. 417/f.ü. 1915. sz. A magyar királyi igazságügy miniszter a hetilap kivételes sajtórendészeti ellenőrzését 1915. február 25-én elrendelte. MNL BaML VII. 51. d. Pécsi Királyi Főügyészség iratai VII. 1914/43. 523/f.ü. 1915. sz. 298
