A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
FORRÁSELEMZÉSEK - Vargháné Szántó Ágnes: A pécsi sajtó a Nagy Háború első két évében
Vargháné Szántó Ágnes: A pécsi sajtó a Nagy Háború első két évében közlések. Az ügyészségek helyzetét könnyítendő, a sajtótermékek felügyeletét illetően katonai segítséget kaptak.90 A háború során folyamatosan érkeztek a miniszterelnökségi sajtóirodától és az igazságügy minisztertől a tiltott témák. Balogh Jenő magyar királyi igazságügy miniszter 1914. december 11-én kelt, a pécsi királyi főügyésznek írt levelében hivatkozva arra, hogy „egyes időszaki lapok a most folyamatban lévő népfelkelői bemutató szemléről, illetve az azon megjelent és katonai szolgálatra alkalmasaknak talált egyénekről számszerű adatokat közölnek”, felkérte őt, hogy utasítsa a felügyelete alatt álló királyi ügyészségeket,91 hogy ezekben az esetekben a bűnvádi eljárást indítsák el, valamint szerezzenek be katonai szakvéleményt is. Ezenkívül az időszaki lapok szerkesztőségeit figyelmeztessék, hogy az ilyen jellegű híreket ne közöljék le, mert az adott lappéldány terjesztésének eltiltásán és a bűnvádi eljárás megindításán felül a lap kivételes ellenőrzés alá kerülhet, és ismételt esetben megjelenésének és terjesztésének tilalma következhet be.92 A pécsi királyi ügyész a pécsi királyi főügyészt az üggyel kapcsolatban úgy tájékoztatta, hogy a kikért katonai szakvélemény szerint „a sorozások és népfelkelő szemlék pontos számbeli eredményének közlése nem engedhető meg”. Az irat szerint a következő újságok tettek közzé meg nem engedhető tartalmú cikkeket: Dunántúl, Pécsi Újlap, Munkás, Mohácsi Hírlap, Sásd és Vidéke. A pécsi ügyész azonban jelezte, hogy a tilalomra történt figyelmeztetés óta a hatósága területén egyetlen időszaki lap sem hágta át a szóban forgó tilalmat. Ráadásul a felsorolt lapok eddig kivétel nélkül korrekt magatartást tanúsítottak, „jóhiszeműségből” közölték a fenti tartalmú cikkeket, továbbá az ország más részeiben megjelenő lapok is „sűrűn közölték hasonló tartalommal a népfelkelési szemlék eredményét”, így a bűnvádi eljárás folyamatba tételének mellőzését kérte az igazságügy minisztertől.93 Mindezeket figyelembe véve a magyar királyi igazságügy minisztériumból érkezett, 1915. január 4-én kelt értesítés szerint a miniszteri figyelmeztetés előtt megjelent, a népfölkelői szemle számszerű eredményét feltüntető lapközlemények tárgyában a bűnvádi eljárás megindítása mellőzendő.94 Az ehhez hasonló eseteknek köszönhetően a lapok öncenzúrázták magukat: „a mi a Pécsi Napló hasábjain megjelenik, annak mi magunk vagyunk legszigorúbb cenzorai” írja szerkesztői üzenetek rovatában a Pécsi Napló.95 Igyekeztek „ártatlan” cikkeket megjelentetni. Ha ez nem sikerült, előfordult, hogy a lapok üresen hagyott „fehér ablakkal” jelentek meg. A Dunántúl 1914. július 25-én megjelent kiadásának címlapján a Politikai jegyzetek. Demars-Illetékvita- Rehabilitáció főcímmel megjelent cikkben egy üresen hagyott „fehér ablak” alatt a 90 A császári és királyi pécsi állomásparancsnokság naponta egy tisztet a „feltétlen szükséges idő tartamára” a sajtótermékek felügyelete céljából a pécsi királyi főügyészség rendelkezésre bocsájtott. MNL BaML VII. 51. d. Pécsi Királyi Főügyészség iratai VII. 1914/43. 1763/f.ü. 1914. sz. 91 A pécsi királyi főügyészség esetében a nagykanizsai, kaposvári, pécsi, szekszárdi ügyészségeket kellett értesítenie. 92 MNL BaML VII. 51. d. Pécsi Királyi Főügyészség iratai 1914/43. 3072/f.ü. 1914. sz. 93 MNL BaML VII. 51. d. Pécsi Királyi Főügyészség iratai 1914/43. 3170/f.ü. 1914. sz. 94 MNL BaML VII. 51. d. Pécsi Királyi Főügyészség iratai 1914/43. 88/f.ü. 1914. sz. 95 Pécsi Napló, 1915. január 20. 7. 297
