A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
FORRÁSELEMZÉSEK - Vargháné Szántó Ágnes: A pécsi sajtó a Nagy Háború első két évében
Vargháné Szántó Ágnes: A pécsi sajtó a Nagy Háború ebő két évében 7-ei számából megtudjuk, maga ő Császári és Királyi Fensége, Auguszta főhercegasszonyhoz is eljut a lap, a róla szóló Várady Ferenc-vers leközlését köszöni meg a szerkesztőségnek.51 A sajtótermékek feladata volt az ellenséges országok sajtójának ellehetetlenítése is, azok információit cáfolni, illetve ellensúlyozni kellett. Erre annak ellenére volt szükség, hogy a kormány az összes szerb lapot,52 majd az összes orosz lapot kitiltotta az ország egész területéről.53 A Dunántúl Sajtóhazugságok című cikkében az angol lapokat bírálja ilyenképp: „Egy szóval: amióta újság és közvélemény van, soha ezekkel jobban vissza nem éltek, mint ebben a háborúban. És csak az csodálatos, hogy nem fogynak ki a hazugságokból.”54 Ugyancsak a Dunántúl hasábjain olvasható A semleges sajtó a világháborúban című cikkben, miszerint „a csatamezők véres küzdelmeivel együtt egy másik, reánk nézve nem kevésbé fontos és veszedelmes háború dúl: a sajtó világháborúja. [...] Egész nemzetek jó vagy balszerencséje, sőt a mostani kimenetele is tőle függ”.55 A szerkesztőségek élete a trónörökös pár meggyilkolását követően, mint láttuk, teljesen új fordulatot vett. Míg sorban láttak napvilágot a rendkívüli számok, a mozgósítást követően mind a szerkesztőségek, mind pedig a nyomdák csökkent létszámmal dolgoztak, hiszen a munkaerők nagy részét behívták az íróasztal és a szedőgép mellől. A Dárdán megjelenő Dél- Baranya című lap például olyan nehéz helyzetbe került, hogy a háború lezárulásáig szüneteltetni kell, mivel a kiadó (Aradi Lajos) és a nyomdaszemélyzet egy része bevonult - tudjuk meg a Pécsi Naplóból.56 A Dunántúl 1914. augusztus 23-án szerkesztői üzenetben nyújtott bepillantást a szerkesztőségi mindennapokba. A hivatalos munka délután 2 órától másnap reggel 4-5 óráig tartott. A Dunántúlnak és az Új Lapnak57 akkorra már csak két szerkesztőségi tagja volt, ők végezték a szerkesztőségi munkát, korrektúrát, nem egyszer a postára is ők mentek a frissen érkező táviratért. Minden adatért, eseményért külön el kellett menniük „ide is, oda is”.58 Ráadásul a szedők hajnali túlórája, vasárnapi kettős díjazása tetemesen megnövelte a lapok előállítási költségét. Ezzel szemben a hirdetések számának 51 Pécsi Napló, 1915. március 7. 4. 52 Pécsi Napló, 1914. július 28. 2. 53 Pécsi Napló, 1914. augusztus 6.1. 54 Dunántúl, 1915. január 29. 2. 55 Dunántúl, 1915. március 7. 9. 56 Pécsi Napló, 1914. augusztus 4. 180. szám, 3. A társadalmi hetilap 1914. október 4-én megszűnt. SURJÁN 1992, 73. 57 A Pécsi Újlap című politikai napilap az Újlap pécsi mellékleteként jelent meg 1907. november 17. és 1919. december 25. között. Felelős szerkesztői a Nagy Háború idején Tihanyi János, ifj. Wessely Károly, Linder Ernő és Szabó Géza voltak. SURJÁN 1992, 379. 1914-ben a pesti Űjlap és a Pécsi Újlap együttesen 1,8 koronába került egy negyedévre, 1914. október 1-jétől a munkabérek és könyvnyomdái anyagok emelkedése folytán azonban a negyedéves díj 3 koronára emelkedett. A lapot a kiadótulajdonos Dunántúl Nyomda Részvénytársaság könyvnyomdájában nyomták. Pécsi Újlap, 1914. szeptember 20. 1. 58 Dunántúl, 1914. augusztus 23. 6. 291
