A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
FORRÁSELEMZÉSEK - Tegzes Ferenc: A fegyveres szolgálat alóli felmentések ügye a Nagy Háború időszakában, és ezek 1917-1918. évi névjegyzékei, mint források
Tegzes Ferenc: A fegyveres szolgálat alóli felmentések ügye a Nagy Háború időszakában ... let elrendeli cséplési idényre a cséplőmunkások szabadságolását. Ez helyes és hasznos. No de kik közül kerülnek ki ezek? Nem a napszámosokból, akik egész életükön át napszámmal keresték kenyerüket, - hanem gazdákból, és a gazdák fiaiból, akik talán sohasem dolgoztak cséplőgépnél s mesteremberekből, kik mindannyian háború előtt még szóba sem álltak napszámos emberrel, - s most hogy a frontról meneküljenek, cséplési munkások címén a múlt évben, az idén pedig még nagyobb számban kérték és kérik szabadságolásukat. Mi ez tehát, ha nem visszaélés a rendelettel? Az ilyen dolgokat szigorúan kell ellenőrizni. A napszámosok érdekeit meg kell védeni, nemcsak a gazdákét. Tisztelettel »Falusi«.”52 Az eddigi népfelkelői bemutató szemléken nagy számban talált „alkalmatlanok” miatt a honvédelmi miniszter az 1917. július 18-án tartott kormányülésen ezek tényleges katonai szolgálatra való igénybevételét kérte. Indoklásában többek között elhangzott, miszerint „igen sokan vannak ugyanis a lakosság különböző rétegei között olyanok, akik a hároméves háború alatt eddig még sem nemzetgazdasági, sem hadiérdekű tevékenységet ki nem fejtettek, ha tehát ezen elemeket is a hadvezetés érdekében kihasználni kívánjuk, ezáltal egyrészt alkalmat nyújtunk nekik, hogy a haza szolgálatába álljanak, másrészt sok jogos megszólásnak és sok oly irányú kérdés szellőztetésének vehetjük elejét, hogy a lakosság nem minden rétege viseli egyformán a háború terhét”. Kéri, hogy igénybe vehessen a hadsereg ezekből 20 000 főt. A minisztertanács hozzájárult.53 Az aradi főispán, Barabás Béla, beiktatásakor azt a tervét vetette fel, miszerint azok a felmentettek, akik a vagyonukat itthon gyarapítják, adózás alá kerüljenek, havonta fizessenek egy alap j avára. Ebből a „ szemérmes” szegényeket, a nyugdíj asokat, és a kisembereket támogatnák. így némileg könnyebb lesz a háború terhét elviselniük.54 1917 novemberében egy újságban közzé tett felhívás jelent meg a pécsiek részére. Elismeri, hogy itthon vannak jelentős számban olyan fegyverviselésre alkalmas férfiak, akiket jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelően mentettek fel. De mivel mégiscsak könnyebb a helyzetük a fronton lévőknél, próbálják meg kiegyenlíteni a teherviselés aránytalanságát. Erre a legjobb alkalom, ha részt vesznek hadikölcsön jegyzésében. így a lelkiismeretüket is megnyugtatják. A cikk a következő felhívással fejeződik be: „Fölmentettek, jegyezzetek a hetedik hadikölcsönre. Ez az egyetlen, ami alól nincsen felmentés.”551917 decemberében hír jelent meg arról, hogy felülvizsgálták a fegyveres szolgálatra alkalmatlannak minősítetteket. Két kategóriába sorolták őket. Egyikbe tartoztak azok, akik polgári segédszolgálatra alkalmatlan minősítést kaptak. Azok, akik polgári segédszolgálatra alkalmas minősítést kaptak, Pécsen részesülnek kis alapkiképzésben, majd kórházakban, katonai irodákban, raktárakban kapnak feladatokat. Az újság megelégedéssel állapítja meg, hogy a „bizottságnak tehát alkalma volt válogatni az untauglichok [alkalmatlanok - T. E] között, 52 Dunántúl, 1917. április 20. 6. 53 IVÁNYI 1960, 243-244. 54 Pécsi Napló, 1917. augusztus 18. 6. 55 A felmentettekhez. Pécsi Napló, 1917. november 25. 5. 267
