A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)

A HÁBORÚ EGYÉNI SORSOKON KERESZTÜL - Szerecz Miklós: Egy „öreg honvéd, a világháború harcosa”. Kovács György harctéri naplójának bemutatása és elemzése

Szerecz Miklós: Egy „öreg honvéd, a világháború harcosa". Kovács György harctéri naplójának... ollan” - ilyen-olyan, „töltöly” - tölttöl, „géppuskávaly” - géppuskával stb. kiejtése a szavaknak. Amikor annak idején - 1998-ban (ifjú egyetemi hallgatóként) - felvettem a kap­csolatot a napló ügyében a Somogy Megyei Levéltárral, akkori igazgatója, dr. Szili Ferenc készségesen rendelkezésemre bocsátotta azt. Kovács György „elveszett” és így „megkerült” első világháborús naplójának sorsa azonban különös vargabetűt írt le a 20. századi történelem sodrában. Most a „Hordalék”-ból (értsd: a História 1997/4. számának Hordalék rovatában jelent meg a Szili-féle első részletközlés) a Nagy Háborús Centenárium - ilyetén módon a 21. század elejének - fősodrába került. Már 2000-ben bemutattam Kovács György naplóját dr. Andrásfalvy Bertalan néprajz professzornak, aki - természetesen az etnográfiai vonatkozásai szempontjá­ból értékelte és méltatta, tartotta kiadásra érdemesnek - bemutatta a naplómásolatot Nemeskürty Istvánnak, a millenniumi kormánybiztosnak, hogy kiadásra érdemesít­se, azonban ez akkor források hiányában elmaradt. Magam a világhálón 2011-ben egy közösségi portálon „Kovács György első vi­lágháborús katona harctéri naplója” címen egy oldalt indítottam, ahol megosztottam részeket a dokumentum írásaiból és képeiből. így talált rá a nagyháború.blog inter­netes tudományos-ismeretterjesztő rovat szerkesztősége, mely felkeresett, s velem egyeztetve a napló teljes anyagát a kaposvári levéltárból lekérte fénymásolatban, s a világhálón folytatásokban közzé tette.2 Ennek apropóján a Kovács György-féle nap­ló egyes részleteit Pintér Tamás, a nagyhaboru.blog szerkesztője, bemutatta a buda­pesti Centrál Kávéház egy rendezvényén. Mindez közlésben is hamarosan megjelent a Kommentár folyóirat hasábjain.3 A történet története pedig úgy teljes, ha az első világháborús harctéri napló jö­vőjére tekintünk - mert úgy tűnik, a Honvédelmi Minisztérium támogatásával meg­valósul a kiadása is. Az elkövetkező - 2016. évi - Isonzó Expressz emlékűt alkalmával pedig „főszereplő” lesz, olybá, hogy több tablóképen szerepelnek majd a doberdói harctérről szóló fejezetek.4 A napló szerkezete. A naplóról, amely nem „klasszikus” értelembe vett napló Amikor a dédnagyapám naplóját a kaposvári levéltárban a kezembe foghattam (1998. március 16.), szinte az első pillanatban láthatóvá lett, hogy egy rendhagyó naplóval van dolgom. Rendhagyó abban az értelemben, hogy nem napról-napra haladva, dátu­2 http://nagyhaboru.blog.hu/2014/05/26/kovacs_gyorgy_haborus_naploja_l_resz (2014. 05. 26.); http://nagyhaboru.blog.hu/2015/06/10/kovacs_gyorgy_haborus_naploja_l-34_resz (2015. 06.10.) 2 PINTÉR-SZERECZ 2014, 12-32. 4 Megjegyzendő, hogy Kovács György első világháborús harctéri naplója már az elmúlt évi Isonzó Expressz (1915-2015) alkalmával is szerepelt. Lásd: ISONZÓ, DOBERDÓ HARCTEREIN 2015, 10-13. 209

Next

/
Thumbnails
Contents