A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
A HÁBORÚ EGYÉNI SORSOKON KERESZTÜL - Huszár Mihály: „Remélem egyszer csak vissza fog térni zászlós úr is”. Sztélék Ferenc pécsi 19-es önkéntes zászlós első világháborús dokumentumai
Huszár Mihály: „Remélem egyszer csak visszafog térni zászlós úr is”. Sztélék Ferenc pécsi... világháború keleti frontján, egy kijevi kórházban, mint tartalékos hadnagy, betegség következtében halt meg.27 Az 1915-ös levelek közül utolsóként, december 27-én Imre barátja így írt: „Már nem tudom Zaki hagyott-e még valami írnivalót. Se őt, se Zolit, se engem nem vettek he. Mi nem követtük nemes példádat. De a karácsonyunk így se volt valami kellemes, kivéve Zoliét, aki hazament. Mi itt Pesten maradtunk [olvashatatlan szó - H. M.] Jancsit kivették, Abellinót kidobták [valószínűleg a kollégiumból - H. M.] A pécsi lányokkal vigyázz, ha nagyon odaadóak az kár, mert nem lesz szükség tüzérségi előkészítésre és gyalogsági át [karolásra - H. M.] Egyébként, hogy telnek az első napok a katonáéknál. Annyit már látok, hogy nem kell a kaszárnyában laknotok. Ez is egy előny. [...]”Ugyanő december 29-i képeslapjában „minél több csillagot s a civil ruhát minél előbb” kívánta a barátjának.28 Bevonulás és kiképzés (Pécs-Budapest) Sztélék Ferenc 1915 decemberében vonult be Pécsre, egyéves önkéntes (a továbbiakban e. é. önkéntes) katonának, és a 19. gyalogezred 4. századába került. Az egyévi önkéntes rendszert olyan középiskolát végzett művelt fiatalok részére alakították ki, akiket a szakmai előmenetelükben akadályozott volna a kötelező katonai szolgálat. Az egyéves önkéntesek 1912-től tartalékos tiszti iskolát végezhettek, önkéntes karpaszományt hordtak, szabad kimenőt kaphattak, kimenő ruházatként tiszti uniformist viselhettek, szolgálaton kívül tiszti társaságba járhattak, és alantas munkával nem büntethették őket. Az újonc kiképzést követően azonnal őrvezetők lettek, 1909-től pedig a tiszti iskola végeztével zászlóssá léptették elő őket. A kiképzés békeidőben október í-én kezdődött, majd december í-én elméleti képzéssel folytatódott, s alakulattól függően április vagy május végéig tartott. A vizsgák után, szeptember végéig az önkéntesek alakulatokhoz, alosztályszolgálatra kerültek. Egy év leteltével az alakulat tisztikara nyilatkozott az önkéntes eredményeiről, és hogy méltó-e a tiszti rendfokozat viselésére. A háború első két évében lerövidült a kiképzés: 2 havi újonckiképzést követően a leendő tartalékos tisztek pótalakulathoz kerültek, 3 havi tartalékos tiszti kiképzést követően menetszázadokkal a frontra irányították őket, vagy szakképzésen (aknavető, géppuskás, stb.) vettek részt.29 Sztélék Ferenc is ezt a kiképzési utat 27 http://www.hadisir.hu/hadisir/?bejegyzesek=adatíap&id=928539057262241896&p*= 10&*=0 (2016. 03. 01.); „Levél az orosz fogságból. A napokban a Veszprémi Hírlap levelet kapott Oroszországból. Hadifogoly tisztek arra kérnek bennünket, hogy ezúton értesítsük a sorsuk iránt érdeklődőket, hogy fogságba estek. A levél szeptember 19-én kelt, a helyet világosan nem lehet a bélyegzőn kivenni. Valószínűleg Moszkva. A levél küldői: Breyer József kadett Veszprém, Ányos utca 12., Haidekker Nándor zászlós Ercsi, Horváth Miklós hadapródjelölt Győr, Fácán utca 12., Reistadter József zászlós Veszprém és Varga Imre hadapródjelölt Pápa, Korona utca 26.” Veszprémi Hírlap, 1915. október 31. 5. 28 MM A CLÉH Gysz. 3272. 29 MAGYARORSZÁG AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN 2000, 146., 659. 198
