A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
BARANYA, MINT HÁTORSZÁG - Radó Bálint: „Ajtóm mindenki előtt nyitva áll”. Nagyatádi dr. Visy László, Pécs szabad királyi város főispánja és a hátország
Radó Bálint: „Ajtóm mindenki előtt nyitva áll”. Nagyatádi dr. Visy László, Pécs szabad királyi város... Radó Bálint „Ajtóm mindenki előtt nyitva áll” Nagyatádi dr. Visy László, Pécs szabad királyi város főispánja és a hátország A Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára 1996 májusa óta letétként őriz egy kincset, a város főispáni méltóságát 1911. június 30. és 1917. június 14. között1 betöltő Visy Lászlónak 1914 és 1917 között vezetett naplóját. A napló összesen hat kötetből áll, a főispán saját maga gépelte kiváló minőségű diósgyőri papírra. Igazi értékét mindenekelőtt az adja, hogy éppen az első nagy világégés kitörésétől indít, igaz, miként a szerző megjegyzi, „a jó gondolatok és a fecskendők legtöbbször későn érkeznek. Én is csak augusztus hó 23-án határoztam el, hogy a mozgósításról, a csapatok hadra keléséről, sebesültek érkezéséről, szóval mindarról, ami a világháborút illetőleg itt Pécsett történik, s amit én állásomnál fogva megtudok, rendes Naplót vezetek.”2 Igen, felettébb fontos az „állásomnál fogva megtudok” szófordulat. Első gondolatunk az volna, hogy egy törvényhatósági joggal felruházott város főispánja, aki tényleg legalábbis a pécsi ügyek „sűrűjében” volt, továbbá személyes barátság, mi több, lelkesedés fűzte gróf Tisza István magyar királyi miniszterelnökhöz is, egészen pontos képet rajzol naplójában a maga háború alatti főispáni tevékenységéről. Nem erről van szó, annál az egyszerű oknál fogva, hogy kötötte főispáni esküje, amelyben hangsúlyozottan szerepel a hivatali titok megőrzésére vonatkozó kitétel. Dr. Visy László ehhez következetesen tartotta is magát mindvégig. A legszerencsésebb talán az az értelmezés, hogy nagyatádi dr. Visy László főispáni ténykedése ezekben az esztendőkben magukra a világháború előidézte helyzetből fakadó feladatokra összpontosítva vizsgálható és vizsgálandó. Pécs törvényhatósági jogú város első embere, az említett hivatali titoktartáshoz való hű ragaszkodás mellett is magától értetődő módon egyedülálló információkkal szolgál a napló olvasója számára. Igaz ez akkor is, ha azt nem általában az utókor, hanem elsődlegesen saját családja, széleskörű rokonsága, esetlegesen szűkebb baráti köre3 számára írta, amint ez családias, kedélyes stílusából, becéző szavaiból, szófordulataiból, de elsősorban, amikor felmenői ismertetésére sort kerít, saját kinyilvánított akaratából is egyértelműen kiviláglik: „életrajzi adataimat röviden feljegyzem. Nem a történelem részére - ez nevetséges volna. Gyermekeimet érdekelhetik, ezeknek 1 NAGY 2007,158. 2 NAPLÓ I. 3. 3 „Délután feljöttek irodámba Kardoss Kálmán, Stenge s Krasznay Miklós. Naplómból olvastam nekik részleteket. Tetszett nekik a dolog. Különösen a háborúval összefüggő adomákon nevettek.” Uo. 309. Arról, hogy a városi főispán a háború ideje alatt naplót vezet, többen tudtak tehát már kortársai és kifejezetten barátai közül is. 159
