A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
BARANYA, MINT HÁTORSZÁG - Ernyes Mihály: Pécs-Baranya rendvédelme az első világháború kezdetekor
Ernyes Mihály: Pécs-Baranya rendvédelme az első világháború kezdetekor Ernyes Mihály Pécs-Baranya rendvédelme1 az első világháború kezdetekor Az 1910. évi népszámlálás adatai szerint Magyarország területe Horvátország nélkül 282 870 km2, lakossága 18 246 533 fő. Baranyában 1 törvényhatósági jogú város, 20 nagyközség, 337 kisközség és 413 puszta, telep illetőleg egyéb lakhely volt, összesen 352 478 lakossal. A megyeszékhelyen kívül 302 656 fő élt, egy km2- re 59 fő esett. A megye 7 szolgabírói járásra - pécsi, baranyavári (dárdai székhely), mohácsi, pécsváradi, hegyháti (sásdi székhely), siklósi, szentlőrinci - tagozódott, 82 körjegyzőséggel. Pécs törvényhatósági jogú város 49 822 lelket számlált, egy km2-re 701 fő jutott.2 A Magyar Statisztikai Évkönyv adataitól némiképpen eltérnek a polgármesteri hivatal iratállományában fellelhető számok, melyek szerint 1910. december 31-én, éjjeli 12 órai állapotnak megfelelő adatok rögzítésére népszámlálást tartottak, 1911. január í-jétől 10-éig. A helyszíni népszámlálás a rendőrfőkapitány felügyelete alatt, Kenedi Géza tiszteletbeli rendőrfogalmazó vezetésével zajlott le. Az összeírást 60 számlálóbiztos végezte, amit 13 népszámlálási felülvizsgáló ellenőrzött. A város lakossága 51 129 fő volt, aminek megoszlása: jelen volt egyének 48 027, távollevők 1361, elszállásolt katonák 1605, ügyészségi fogházban 136 fő.3 A lakott magánlakások száma 12 792. Nem lakott magánlakások száma 1035, melyek számottevő része présház. 24 éven felüli férfi 12 249 volt. A belvárosban 9272, a budai külvárosban 1 Az ország belső rendjéről van szó, melynek biztosítására, védelmére a karhatalommal történő kényszerítő fellépés is lehetőség. Az ország biztonságának oltalmazása a honvédelem területére esik. Magyarország rendvédelmi szervei az I. világháború kezdetén: Állami szervek: Büntetés-végrehajtási őrség, csendőrség, erdőőrség, folyamőrség, fővárosi rendőrség, gátrendőrség, határrendőrség, képviselőházi őrség, koronaőrség, pénzügyőrség, testőrség, vámőrség, vasúti pálya- és posta-távírda őrség. Önkormányzati szervek: Gátrendőrség, hegyrendőrség, mezőrendőrség, rendőrség, tűzoltóság. Társadalmi szervezetek: Gátrendőrség, nemzetőrség, polgárőrség, tűzoltóság. Magánszervezetek: Magánkutatás (magánnyomozás), posta-távírda őrség, testőrség, vagyonőrség, vasúti pályaőrség. 2 MSÉ 1912, 11. 444.; MSÉ 1916, 515. 3 Az ügyészségi fogházban tartózkodók létszámáról havi rendszerességgel tett közzé adatokat a Dunántúl és a Pécsi Napló. Utóbbi 1914. október 9-én, a 2. oldalon hozta a szeptemberi állapotot. E szerint letartóztatva volt 52 férfi és 4 nő. Fellebbezés alatt állt 10 fő, jogerősen elítélt volt 20 fő, fiatalkorú pedig 12 fő. Rabmunkából befolyt 620 korona 34 fillér, amelyből 57 korona 88 fillér a raboké, 562 korona 46 fillér a kincstáré lett. Élelmezésre a bűnügyi átalányból 568 korona 86 fillért költöttek. A börtönök felügyelete a királyi ügyészségről szóló 1871. évi XXXIII. törvénycikk szerint az ügyész hatáskörébe tartozott. (Bővebben: POLGÁR 2004) 122
