A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
A HÁBORÚ GAZDASÁGI ASPEKTUSAI - Bősz Attila: A közúti mobilitás eszközei, erőforrásai és ezek mozgósítása a hadsereg számára az első világháborúban
Bősz Attila: A közúti mobilitás eszközei, erőforrásai és ezek mozgósítása a hadsereg számára ... san és megegyező gyorsasággal történik.”22 * Meg kellett adni tehát a hatékony mozgósítás törvényi hátterét, mely kényszer életre hívta az 1912: LXVIII. és az 1912: LXIX. törvénycikket a hadiszolgáltatásokról, illetve a lovak és járművek szolgáltatásáról. Ezek már kellő alapot biztosítottak a felkészüléshez, és a hadsereg megnövekedett szükségleteinek remélhető kielégítéséhez. Fenti idézetből már az is kiviláglik, hogy a vasút mellett a közúti szállítás is nagy jelentőséggel bírt, eszközeinek kiegészítésére igyekeztek hangsúlyt fektetni. A hadsereg nem ingyen kívánta a számára szükséges felszerelést, „a nagy teher lényegesen enyhíttetik az által, hogy a szolgáltatások térítés, illetve kártérítés ellenében vétetnek igénybe”.23 A honvédelmi miniszter 1914. július 24-én írt levelében felhívta a pécsi polgármestert, hogy tegye közzé, miszerint az 1912. LXVIII. te. 2. §-a24 értelmében a hadiszolgáltatások iránti kötelezettség a folyó évi július hó 26-án kezdődik, július 28-án küldött táviratában pedig közölte a beszolgáltatott eszközök után fizetendő árjegyzéket: „a szállítóeszközök átengedésénél szabványosnak tekintendő árak a következők: 1. egy kétfogatú, négy vagy többüléses személyszállító fogatért 1950-k [orona] és pedig a járműért 550-k, mindegyik lóért 600-k, mindegyik szerszámért 100-k. 2. Egy kettős lófogatú gazdasági szekérért 1700-k, éspedig a járműért 300-k, mindegyik lóért 600-k, mindegyik szerszámért 100-k. 3. Egy egyfogatú kétkerekű keskeny nyomtávolságú lófogatért 820-k, éspedig a járműért 120-k, a lóért 600-k, a szerszámért 100-k., egy kétfogatú négykerekű keskeny nyomtávolságú lófogatért 1580-k éspedig a járműért 180-k, mindegyik lóért 600-k, mindegyik szerszámért 100-k, öszvér fogatú járműveknél minden öszvérért 1000-k [!], marha fogatú járműveknél minden marháért 350-k számítandó. 4. Minden erősebb fajú hámos lóért szerszám nélkül 1100-k.”25 Ha polgári kocsist, vezetőt, vagy lóápolót is kellett adni a járművek mellé, az ő felszerelését és napi bérét is biztosítani kellett. Dr. Piacsek Zoltán pécsi ügyvéd képviseltjei nevében benyújtott folyamodványa szerint a kocsival átadott felszerelési tárgyak a következők voltak: „nagy meleg kabát” 16 korona, abroncs, ponyva, kocsitető 20, öt napi eledel a lovaknak (zab, széna) 25, lámpa 1, ásó, lapát, csákány 5, itatóedény 3, két istráng 3, egy pár csizma 20, egy „trico” 3, sapka 4, kesztyű 1, öt napi ellátás a kocsisnak 10, öt napi fizetés a kocsisnak 15, és téli nadrág 6 korona értékben.26 A hadrakelt sereg által igénybe vett személyi szolgáltatások után a következő napidíjat fizették: az orvos, az oki. technikus (mérnök), az állatorvos és betegápoló 8, a betegápoló segéd 5, a „chauffeur (mechanikus gépész)” 5, a kalauz (szállítási eszközöknél) 5, a kovács (szállítási eszközöknél) 5, a fuvaros vagy 22 CORPUS JURIS HUNGARICI 1913, 883-884. A jegyzeteket dr. Márkus Dezső és dr. Térfi Gyula írták. 22 CORPUS JURIS HUNGARICI 1913, 871. 24 1912. évi LXVIII. törvénycikk a hadiszolgáltatásokról: „2. § Azt az időpontot, a melylyel a hadi szolgáltatások iránti kötelezettség kezdődik, valamint azt az időpontot, a melylyel ez a kötelezettség megszűnik, a honvédelmi minister köztudomásra hozza. ’’CORPUS JURIS HUNGARICI 1913, 873. 25 MNL BaML IV. 1406. k. Pécs város katonai és illetőségi iratai. Lad. 10. 26 MNL BaML IV. 1406. e. Pécs város Tan. ir. C-7778/1916. (1). 88
