A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
A HÁBORÚ GAZDASÁGI ASPEKTUSAI - Kaposi Zoltán: Egy kereskedő város viszontagságai az első világháború idején ..
Kaposi Zoltán: Egy kereskedő város viszontagságai az első világháború idején tehette meg.115 Ha valaki pénzhez jutott, igyekezett gyorsan elvásárolni, hiszen állandóan romlott az értéke.116 A városi mesterségbeli struktúrának ugyan voltak olyan elemei, amelyekkel bekapcsolódhattak a haditermelésbe, de a többségnek ez nem adatott meg. A hadseregnek szüksége volt a gépiparban, kovácsiparban, lakatos, fémmunkás és egyéb fémipari szakmákban hozzáértőkre, szakemberekre, akárcsak bőripari szakmunkásokra, nyergesekre, szíjgyártókra. A háború elején még találkozhatunk a helyi sajtóban olyan iparos hirdetésekkel, ahol vagy tanoncokat keresnek, vagy a háborúnak megfelelő portékát kínálnak. Samu József a Deák tér 12. szám alatti rézműves műhelyébe megbízható, jó házból származó tanoncot keresett.117 A Miltényi és Fiai cég hadicipőket, bakancsokat, hócipőket kínált a boltjában.118 Az állam megpróbálta a katonának alkalmatlanokat a haditermelés szolgálatába állítani. 1915 márciusában az ipari és kereskedelmi miniszter elrendelte, hogy a fentebb felsorolt szakmákban össze kell írni a szolgálatra alkalmatlanokat, akiket máshol bevontak a termelésbe.119 Ugyanezen a tavaszon a minisztérium közölte, hogy a közös hadsereg cipő, lábbeli és egyéb szükségleteinek jelentős részét a városban élő iparosoktól akarja megrendelni. Az Ipartestület épületében kifüggesztették a terméklistát, amelyre lehetett jelentkezni.120 A helyi Ipartestület lehetőségei is csökkentek. A háború kitörésétől kezdve a testület legfontosabb funkciója a bevonult iparosok családjainak támogatása lett. Mivel a hadisegély összege nagyon csekély volt, az iparosok családjai sokat szenvedtek. A háború előtt az új ipartestületi székház felépítésére összegyűjtött 14 000 korona tőkéből mintegy 4000 koronát a hadbavonultak családjainak segélyezésére fordítottak, 10 000 koronáért pedig - egy szebb jövő reményében - hadikötvényeket vásároltak, „abban a hitben, hogy ezeknek kamatai még nagyon sok könnyet fognak letörölni”.121 Szintén fontos feladat volt a már említett, a románok elől ide menekülő erdélyiek segélyezése, szálláshoz juttatása. A menekültek egy részét az Ipartestület székházában szállásolták el. A menekülteknek fehérneműről, ágyneműről a kocsigyártó Ba- zsó József, az Ipartestület későbbi elnöke, saját vagyonából áldozva gondoskodott. Az Ipartestület adományokat hajtott fel, eszközöket szerzett a menekült iparosoknak, sőt más városban betölthető ipari állásra is felhívta a figyelmüket.122 Az Ipartestület 1916 októberére 1090 koronát gyűjtött össze, amit különböző szervezeteken keresztül használt fel a menekültek istápolására.123 115 Zala, 1916. szeptember 30. 116 Lásd: Zala, 1916. október 10., a vásár utáni pénzköltés leírása. 117 Zala, 1915. március 25. 118 Zala, 1915. március 17. 119 Zala, 1915. március 6. 120 Zala, 1915. április 1. 12‘ Lásd: BENEDEK 1936, 10. 122 Zala, 1916. szeptember 29. 123 Zala, 1916. október 23. 72
