A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
A HÁBORÚ GAZDASÁGI ASPEKTUSAI - Kaposi Zoltán: Egy kereskedő város viszontagságai az első világháború idején ..
Kaposi Zoltán: Egy kereskedő város viszontagságai az első világháború idején élelmiszer raktárak és a konyha két hatalmas pavilonja, illetve a gyógyszertár. Ezektől délre a kiszélesedő területen sorakoztak a négy kisebb tiszti és a nagyobb katonai betegpavilonok nyolc sorban, mögöttük állt a tüdőbetegek részére kialakított oldalról nyitott, illetve zárt 8 „fekvőcsarnok”. Közelükben helyezték el az egyik műtőpavilont és a kápolnát. A kórháznak a két műtő mellett külön épületben sterilizálója, hullaháza, krematóriuma volt, a lovas fogatoknak külön istálló és kocsiszín, saját vágóhíd, ólak, kertészet.54 Bár fertőző betegekkel foglalkozó kórháznak épült, de időközben változott a funkciója, így tartalék kórház lett. Az 1916 őszére elkészült barakk-telepre szállították át az addig a város iskoláiban (gimnázium, polgári iskolák, kereskedelmi, Rozgonyi utcai iskola) és egyéb épületekben (laktanya, Kaszinó, Munkapáholy épülete, Szanatórium Egyesület kórterme stb.) ápolt 3600 beteget.55 Ellátásukról 20 orvos és 300-500 főnyi ápoló- és segédszemélyzet gondoskodott.56 Kezelni kellett a menekültkérdést is, hiszen közismert, hogy Olaszország hadba lépése után a Monarchia délnyugati területeiről sokan menekültek az ország belsejébe. 1915 közepén Zala vármegyében mintegy 2600 menekült elhelyezéséről kellett gondoskodni.57 Nagykanizsán a Fő utcai, reprezentatív Bogenrieder-palotában külön menekült iroda nyílt meg. 1916 februárjában már 420 menekült volt Nagykanizsán.58 1916. szeptember 2-án 1180 asszony és gyermek érkezett Erdélyből a nagykanizsai vasútállomásra, a román atrocitások elől menekülve. Egy részüket a környék falvaiban szállásolták el, de többségük a városban maradt.59 A háború végén, a szerb-hor- vát katonai aktivizálódás, a Muraköz elfoglalása után újabb menekülthullám jelent meg, hiszen a délszlávok magyarellenes atrocitásai közismertek voltak a Dráván és a Murán túli vidékeken. E tömeg egy része is Dél-Zalába, s azon belül Nagykanizsára került. Jellemző eset, hogy az uradalom a Dráván túli ludbregi uradalmából alig tudta a körvadászt és a nála lévő készpénzt kimenekíteni.60 Nagy és alig megoldható feladat volt a normális életfeltételek és a közellátás biztosítása. A városnak folyamatosan romló adottságok mellett és erős állami kontroll alatt kellett dolgoznia. A férfiak bevonultatása és a piac beszűkülése miatt egyre többen szorultak segélyekre. 1914. augusztus közepén 149, egy évvel később már 833 főt kellett hadisegélyben részesíteni.61 A városra hárult a jegyrendszerrel kapcsolatos feladatok megoldása. Eleinte csak a lisztet kellett jegyre adni, de aztán egyre több 54 Thúry György Múzeum. Tört. dók. tár. Gy. sz. 74/2008; Zala, 1919. március 1., március 3. 55 KUNICS 2014, 389-390. 56 Zala, 1916. május 2., július 21., október 11.; BARBARITS 1929/b, 226. 57 MNL ZML IV. 404. e. Zala vm. alispánjának iratai. Tárgyi csomók. (Szlovén-olasz menekültek) 1915. május 20. 58 BARBARITS 1929/b, 224. 59 Zalai Hírlap, 1916. szeptember 5. Az esetet említi: PÁL 1968,13. is. 60 Burgenländisches Landesarchiv. Abteilung Batthyány: Landesforschungsarchiv. Herrschaftsarchiv Kittsee. Nagykanizsa (továbbiakban BLA. AB. LFA. HK). Nagykanizsa. Erdőhivatali levelek, 1915— 1921. 1919. július 8. 61 BARBARITS 1929/b, 217. 64
