A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
HADTÖRTÉNET - Bene Krisztián: A francia hadsereg baranyai katonái az első világháborúban
Bene Krisztián: A francia hadsereg baranyai katonái az első világháborúban utal. A képet színesíti, hogy számos esetben a magyaros vezetéknevekhez francia keresztnév társul (Bíró André, Papp Louis stb.), ami feltételezhetően annak köszönhető, hogy az adatok felvételekor egyszerűbb volt ezeket a franciásított neveket megadni, mint a franciák számára bonyolultnak tűnő eredeti neveket. Nem könnyíti meg a helyzetet az sem, hogy számos esetben teljes egészében franciának tűnő nevekkel találkozunk (Jacques Jules Louis Durand, Georges Fremont, Charles Adam Perrenoud stb.), ami első pillantásra meglehetősen furcsának tűnik, hiszen Magyarországon nem beszélhetünk jelentősebb francia diaszpóráról, ami ezt a jelenséget érdemben magyarázná. A megoldást erre a rejtélyre az Idegenlégió gyakorlata szolgáltatja, amely lehetővé tette az önkéntesek számára, hogy jelentkezésükkor új személyazonosságot vegyenek fel.41 Úgy tűnik, hogy ezzel a lehetőséggel számos magyar élt is, és francia néven csatlakozott a francia hadsereghez. Mindezekből kifolyólag nagyon nehéz a magyar nemzetiségűek számarányára következtetni az önkéntesek között, hiszen a név nem feltétlenül esik egybe az identitással. Az megállapítható, hogy a németes hangzású nevekkel rendelkezők adják a magyarországi születésű önkéntesek közel felét. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a magyarországi németség erős kettős német-magyar identitással rendelkezett, így ez arra is utalhat, hogy a szélesebb nemzetközi ismeretekkel és beágyazottsággal rendelkező - főleg városlakó - társadalmi csoport soraiból kerültek ki az önkéntesek. Ennek a feltevésnek a megerősítésében nyújt segítséget számunkra a születési helyekre vonatkozó adatsor, amelyből kiderül, hogy a jelentkezők több mint fele a fővárosból, illetve a vidéki közepes és nagyvárosokból (Szolnok, Sopron, Szeged, Pécs, Fiume) származott. Sajnálatos módon a francia adminisztráció sok esetben képtelen volt pontosan rögzíteni a helységneveket, így számos név nem nyújt támpontot a születési helyek beazonosításához, így sajnos pontos földrajzi elemzés sem készíthető. Mindenesetre az megállapítható, hogy az önkéntesek többsége a mai Magyarország határain belül született, illetve súllyal vannak jelen az Erdély területéről származók is. Bár vannak galíciai (Tarnopol) és horvátországi (Bjelovar) személyek is, érdekes módon a Felvidék szinte egyáltalán nem jelenik meg a születési helyek között. Az önkéntesek életkorát tekintve nagyon változatos kép bontakozik ki. A fegyverforgatásra legalkalmasabb életkor hozzávetőlegesen 18 és 30 éves kor között van, ennek alapján jogosan feltételezhetnénk, hogy a magyar önkéntesek többsége is ebbe a korcsoportba tartozik. A részletes elemzés ugyanakkor azt mutatja, hogy ebbe a kategóriába csupán 23 fő tartozik, míg a 30 és 45 év közötti csoportba 25 fő, vagyis a legnépesebb azoknak a tábora, akik már katonailag valamivel kevésbé hatékonynak számítanak. Az összképet árnyalja, hogy egy személy a háború kitörésekor még nem töltötte be 18. életévét (igaz, hogy csak 1917-ben csatlako« COMOR 2013,111-112. 39
