A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
FORRÁSELEMZÉSEK - Aradi Gábor: „Hazáért hősi halált halt”. Háborús veszteségek a Gyönki Járásbíróság hagyatéki leltárai alapján
Aradi Gábor: „Hazáért hősi halált halt”. Háborús veszteségek a Gyönki Járásbíróság hagyatéki leltárai... 1910 1920 Összlakosság Férfiak száma Összlakosság Férfiak száma 23. Tolnanémedi 2072 1002 2004 969 24. Udvari 1399 684 1308 642 25. Uzdborjád 975 477 1074 520 26. Varsád 1373 667 1232 590 Összesen 40775 20044 39070 18763 A táblázaton jól látható, hogy a járás legtöbb községében csökkent az ossz-, illetve a férfilakosság száma a háború után. Megfigyelhető azonban egy-két helyen növekedés is. Az összlakosság növekedett Belecskán, Dúzson, Görbőn, Pálfán, Sárszentlő- rincen, Uzdborjádon. A férfi lakosság száma növekedett Dúzson és Pálfán. Visszatérve a bírósági anyag elemzéséhez elmondható, hogy az öröklési folyamat elindításának fontos feltétele volt a kérdéses személy holttá nyilvánítása. Erre akkor volt szükség, ha a behívott egyén haláláról nem érkezett hivatalos értesítés. Ekkor figyelhető meg a magánszemély kezdeményezésére megindított hagyatéki eljárás. Voltak, akik már pár hónappal a háború befejeződése után holttá akarták nyilváníttatni a háborúból vagy hadifogságból vissza nem tért személyt. Hajlamos lenne a szemlélő ilyen esetben negatív erkölcsi ítéletet mondani. El kell fogadnunk azonban azt, hogy sok ilyen esetben az egyedül maradt hozzátartozó számára fontosabb volt a család fenntartása, azaz - bármilyen ridegen is hangzik - a kenyérkereső pótlása. Erre a gondolkodásmódra lehet példa egy kalaznói eset. Ruppert Henrik kórházban bekövetkezett halálával - aki ekkor már 50 éves volt - harmadik felesége maradt özvegyen. Tőle fia is született, aki azonban Ruppert 1916-ban bekövetkezett halála után két évvel, 16 éves korában meghalt. Az asszonynak tehát feltehetőleg újra kellett kezdeni a családalapítást.10 A családalapítás kényszere a háború befejeződése után vált igazán befolyásoló tényezővé. A családfenntartó, házastárs nélkül maradt özvegy újrakezdés iránti vágyát, illetve annak jogosságát az egyes helyi közösségek elismerték, elfogadták. Ezt mutatja az is, hogy sok helyen az anyakönyvvezetők felmentést adtak „a hősi halált halt egyének özvegyeinek újabb házasság kötés alkalmával a korábbi házasság megszűnését igazoló halotti anyakönyvi kivonat felmutatása alól”. Ez a gyakorlat azonban - minden jó szándék mellett is - jogellenes volt, ezért a B. M. 1923-ban elrendelte, hogy a halotti anyakönyvi kivonat bemutatásának mellőzése csak kivételes, rendkívüli esetben engedhető meg.11 A bizakodók persze az újra házasodókkal szemben hosszú éveken keresztül várták haza szerettüket, és nem, vagy csak több évtized elteltével indították meg a 10 n MNL TML XXXIII. 45. Kalaznó halotti anyakönyve. 14/1923. 89068/1923. B. M. körrendelet a háborúban eltűntek vagy elesettek halálesetének igazolásáról. MRT 1923, 407-408. 244
