A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
HADTÖRTÉNET - Balla Tibor: Az Osztrák-Magyar Monarchia fegyveres ereje a Nagy Háború kitörésekor
Bállá Tibor: Az Osztrák-Magyar Monarchia fegyveres ereje a Nagy Háború kitörésekor lenségek lövegeiének, pl. az osztrák-magyar 8 cm-es tábori ágyú 700-1000 méterrel kisebb távolságra hordott, mint az orosz és a szerb hadsereg ilyen kaliberű ágyúja)32 csak keveset gyártottak.33 A tüzérségi lőszerek esetében a hadvezetés az egységesített, levegőben robbanó srapnelek gyártásának adott elsőbbséget, noha a becsapódáskor robbanó gránátok többféle felhasználást tettek lehetővé.34 A tábori ágyúk lőszerkiszabata nem haladta meg csövenként az 500 darabot, ami a fronton 1-2 napos harc után elfogyott.35 A harctéri ellátást biztosító mozgókonyhákból is kevés állt rendelkezésre. Nem rendszeresítettek - az állásháborúban később oly hasznosnak bizonyult - könnyű gyalogsági ágyúkat, aknavetőket és kézigránátokat. Az osztrák-magyar hadvezetés lemaradt a repülőgépek fejlesztése terén is, 1914-ben a haderő mindössze 42 bevethető harci és 40 gyakorlógéppel bírt,36 szemben 500 orosszal. 1914 nyarán hadtestenként egy, azaz 15 repülőszázad létezett kereteiben, mindegyiknek átlag hat bevethető géppel kellett volna rendelkeznie. A megfelelően kiképzett pilóták száma is csekély - mindössze 85 fő - volt.37 A motorizálás terén is komoly hiányosságok mutatkoztak, néhány nehézlöveg (pl. a 30,5 cm-es mozsár) motoros vontatóján kívül a birodalom csak 400 tehergépkocsit és mindössze néhány páncélgépkocsit, valamint motorkerékpárt tudott hadba állítani. A tények ismeretében kijelenthetjük, hogy 1914 nyarán az osztrák-magyar hadsereg nem volt felkészülve a Nagy Háborúra.38 Ausztria-Magyarország számára egy háború megvívása szinte vállalhatatlan volt. A központi hatalmak tagjaként a német szövetségi rendszerből adódó háborús céljai és kötelezettségei, valamint a birodalom haderejétől elvárható teljesítmény között jelentős ellentmondás feszült. Ausztria-Magyarország fegyveres ereje a mozgósítás elrendelése után A Monarchia hadereje 1914 augusztusában történetének legnagyobb kihívásával került szembe. A július végi mozgósítás után a szárazföldi haderő hadtesteit hat hadseregbe vonták össze, amelyek parancsnokságai az alábbi városokban voltak: 1. Bécs, 2. Budapest, 3. Pozsony, 4. Bécs, 5. Zágráb, 6. Szarajevó. A fegyveres erő összesen 52 gyalog- és 11 lovashadosztályból tevődött össze, a tábori hadsereg létszáma 1,8-2 millió főre rúgott, amelynek mintegy egyharmada Magyarország területéről rekrutálódott.39 32 BÁLLÁ 1993,68. 33 A 30,5 cm-es mozsarakból 1914-ben csak 24 állt a haderő rendelkezésére. 34 BÁLLÁ 1993,69. 33 BENCZE 2009, 190. 3« KRONENBITTER 2003, 196. 32 RAUCHENSTEINER 2013, 53-54.; KERCHNAWE 1932, 37. 38 BÁLLÁ 2003, 13. 39 GLAISE-HORSTENAU 1930,80. 23
