A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)

A HÁBORÚ EGYÉNI SORSOKON KERESZTÜL - Zóka Péter: „Hegyessy Kapitány Űr!” Igmándy-Hegyessy Géza katonai pályája 1914 és 1918 között

Zóka Péter: „Hegyessy Kapitány Úr!”Igmándy-Hegyessy Géza katonai pályája 1914 és 1918 között

Hegyessy Iván, a gorodoki hős

Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy a háború kezdeti szakaszában a Hegyessy család igazi háborús hősének nem Géza, hanem Iván számított. Iván ugyanis még 1914. augusztus 16-án Galíciában, az első világháború talán legtragikusabb lovas ütközetében, a gorodoki ütközetben sebesült meg és került hadifogságba.13

A magyar huszárok halált megvető bátorsága ellenére bebizonyosodott, hogy e fegyvernem 19. századból örökölt elveinek alkalmazását a modern korban érdemes felülvizsgálni. A bátran rohamozó magyar huszárok ugyanis rikító, kék-piros uniformisukban igencsak könnyű célpontot jelentettek az ellenséges géppuskák számára.

Iván az ütközet idején zászlósként szolgált a 8. honvéd huszárezrednél. Amint észrevette, hogy egyik bajtársát öt kozák támadta meg, ő azonnal a támadókra rontott, mialatt bajba került társa elmenekült. A támadás következtében Iván jobb karján súlyos vágási sérülést szenvedett, és arcán is súlyosan megsérült. Ennek következtében már a hadifogságban, a szibériai Krasznojarszkban, bal szemét el kellett távolítani. Jobb szeme is megsérült, és a rajta keletkezett heg élete végéig akadályozta a látásban.

Iván orosz hadifogságban volt egészen 1915 októberéig, amikor harcképtelen hadirokkantként hadifogolycsere keretében hazatérhetett.14

Hegyessy Iván távirata Forrás: MNL BaML XIII. l.f 28 (56)

13 M. N. A. 1921,18.

14 MNL BaML XIII. 1. Igmándy-Hegyessy család iratai, f. 28 (56).

228