A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
A HÁBORÚ EGYÉNI SORSOKON KERESZTÜL - Huszár Mihály: „Remélem egyszer csak vissza fog térni zászlós úr is”. Sztélék Ferenc pécsi 19-es önkéntes zászlós első világháborús dokumentumai
Huszár Mihály: „Remélem egyszer csak visszafog térni zászlós úr is”. Sztélék Ferenc pécsi... sítást írni Zászlós úr felöl. De többet nem tudok írni csak amit hallottam felöle. Méjen tisztelt naggysága. Amint már előbbi levelemben írtam, beszéltem olyan emberekkel, akiknek zászlós úr volt a parancsnokuk. Azoktól érdeklődtem zászlós úr felöl. Azok azt mondták 916 December 2-án reg. az oroszok áttörték a frontot a zászlós úr embereivel együt menekülni akart. Menekülés közt lőtték át az oroszok Zászlós úr jobb kezét de nem veszéjesen sebesült meg, a keze ugyan vérzett. Agassu falu előtt romániában. Az oroszok bekerítették a menekülő csapatokat mind elfogták ottan. És a foglyokat mind kiszállították Oroszországba. Méjen tisztelt nagysága bőveb tudósítást nem tudok írni ezt is mástól hallottam. Tisztelettel üdvözli mindjáokat Bálint Ipacsfa 918/VI/23.”53 A levélben említett település a Gyimesi szorostól délkeletre, a Tatros folyó partján, az akkori Román Királyság területén, ma is megtalálható Agasu (magyarul Ágas, ma Agás, Románia) falu volt, amelynek az előterében, esett fogságba Sztélék Ferenc egysége.54 Mivel Sztélék zászlósról az orosz fogságból vagy kórházból nem érkezett hír, ezért feltételezhetően itt halhatott meg. Valahol a Kárpátokban nyugszik. A családot nyomasztó, bizonytalan, információhiányos helyzetének hivatalosan az 1922-es holttá nyilvánítás vetett véget, ám Sztélék Ferenc hiánya, soha nem múló fájdalomként meghatározta családjának mindennapjait. „A marczali kir. járásbíróság. Pk. 1331 /1922-3.VÉGZÉS. A bíróság 1916 évi deczember hó í.én Gyimesi szorosnál a hazáért hősi halált halt Sztélék Ferencz János volt marczali lakost 3. sorsz. holttányilvánító végzésének jogerőre emelkedését megállapítja. s erről érdekelteket valamint a marczali m. kir. anyakönyvezetőt és a hagyatéki bíróságot utóbbiakat a 3. számú végzés kapcsán értesíti. Marczali, 1922 évi november hó 11 én Czironi Gyula sk. kir. jbíró. A kiadvány hiteléül: [pecsét olvashatatlan aláírás] irodatiszt.”55 Utóirat Sztélék Ferenc zászlós halálával a marcali család egy olyan tagját vesztette el, aki leendő műépítészként a szakma egy magasabb szintjét képviselhette volna. Sztelek- Csomósék kegyelettel őrizték az emlékét, világháborús fényképtartóban lévő portréja a lakás kiemelt helyén állt. Marcaliban, 1930-ban az első világháborús hősök emlékére felállított emlékműn a 279 elesett katona között a neve szerepel, ám a családi sírt díszítő gránit obeliszkre - eltérően más, eltűnt katonák emlékét megörökítő temetkezési hagyománytól - nem került fel. 2015 óta a Marcali Múzeum kutatásának köszönhetően neve a síremlék obeliszkjére felkerült, így Sztélék Ferenc önkéntes zászlós méltóképpen „hazatérhetett” a szülővárosába. 53 MM A CLÉH Gysz. 3648. 5" MAGYARORSZÁG AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN 2000, 330. 55 MM A CLÉH Lsz. 3648. 205
