A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
HADTÖRTÉNET - Balla Tibor: Az Osztrák-Magyar Monarchia fegyveres ereje a Nagy Háború kitörésekor
Bállá Tibor: Az Osztrák-Magyar Monarchia fegyveres ereje a Nagy Háború kitörésekor rendelkezett. A mozgósítás során a népfelkelő gyalogság ezredeket és dandárokat, a lovasság osztályokat alakított. A szárazföldi mellett a másik haderőnemet alkotó, német vezényleti és szolgálati nyelvű, három bázison (Pola, Sebenico, Cattaro) állomásozó, 1913-ban 20 000 fős békelétszámú császári és királyi haditengerészet központi szerve a közös hadügyminisztériumhoz tartozó, 1913-tól Polában székelő haditengerészeti szekció volt. Az osztrák-magyar hadiflotta még a fő riválisnak tartott olasszal összehasonlítva (1914 nyarán 17 csatahajó, 21 cirkáló, 121 romboló, 20 tengeralattjáró) is gyengébbnek számított, korlátozott támadó hadműveletek végrehajtására csak az Adrián volt képes, elsősorban a birodalom 2100 km kiterjedésű adriai partvidékének hathatós védelmére szorítkozhatott. Az osztrák-magyar flotta főként a gyors és könnyű felszíni egységek (rombolók, torpedónaszádok) valamint a tengeralattjárók építésében maradt le a későbbi háborús ellenfeleihez képest, ami a világháború kitörése után, az Adrián zajló francia, majd olasz háború során egyértelműen bebizonyosodott. 1914. július végén a 2 csatahajórajt (15 csatahajó), 1 cirkáló- (12 cirkáló) és 2 torpedóflottillát (86 romboló és torpedónaszád), továbbá 6 tengeralattjárót magába foglaló haditengerészeti flottát még a 6 monitorból és ugyanannyi őrnaszádból álló Dunaflottilla egészítette ki, amely a dunai vízi utat a Vaskapuig ellenőrzése alatt tartotta.3 A haditengerészetnél a tényleges szolgálati idő 3 év volt, utánpótlását három (Trieszt, Fiume, Sebenico) kiegészítő körzetből kapta, a legénység soraiban főként horvátok, magyarok és olaszok domináltak. A flottánál szolgálókon kívül még további 10 000 haditengerészeti alkalmazott dolgozott a kikötőkben és a hajógyárakban.4 Az uralkodó, mint legfelsőbb hadúr, fejedelmi joga volt a birodalom fegyveres erejének vezénylete, a katonai döntések meghozatalának joga a kezében összpontosult. A közös hadügyek egységes irányításáról (jellemző módon mindez Bécsből történt) a császári és királyi hadügyminiszter (békében a fegyveres erő valamennyi beosztása és személye feletti elöljáró), a hadsereg főfelügyelője, az uralkodó katonai irodájának főnöke, a vezérkar főnöke, továbbá az egységes tábornoki kar gondoskodott. Az egyes fegyvernemek, szolgálati ágak irányítását főszemlélők végezték.5 A szárazföldi haderőnem szervezete, létszáma és fegyvernemei a Nagy Háború előestéjén 1914 júliusában a dunai birodalom szárazföldi haderejének hétnyolcad része a közös hadseregben koncentrálódott, melynek békelétszámába 450 000 ember tartozott, hadiállományát 1,8 millió ember alkotta, annak 30 százalékát Magyarország állította ki. 3 SOKOL 2002, 266-273.; CSONKARÉTI 2001, 20-25.; REINSCHEDL 1999, 27-28. 4 RAUCHENSTEINER 2013, 54. 5 BÁLLÁ 2010, 25-27. 17
