A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
BARANYA, MINT HÁTORSZÁG - Nagy Imre Gábor: Pécsi tisztviselők az első világháborúban
Nagy Imre Gábor: Pécsi tisztviselők az első világháborúban A szegedi mozgalom időközben kizárólag a városi alkalmazottak külön szervezetbe tömörítését tűzte ki célul. Nendtvich Andort aggodalommal és elkeseredéssel töltötte el a külön szervezkedés és ragaszkodott a közös fellépéshez: „Mi magunk szintén ily véleményben voltunk s ugyancsak az erők szétforgácsolt- ságában láttuk az eddigi sikertelenségek főokát, éppen ezért foglaltunk a külön szervezkedés helyett, az összes, minden ágazatbeli közalkalmazottaknak egy szervezetbe leendő tömörítése mellett állást.”37 Az 1915. évi költségvetés a háborús viszonyok miatt késve, 1915 februárjára készült el.38 Az 1916. évre egyáltalán nem készült költségvetés, hanem a közgyűlés felhatalmazta a város tanácsát (indemnitás), hogy „a város 1916. évi háztartását az 1915. évi költségvetés határai között tovább vezethesse, a törvény és jog szerint megillető jövedelmeket beszedhesse s a normális háztartás keretébe tartozó kiadásokat, mégis a lehető takarékosság alkalmazásaival teljesíthesse” 39 Az 1915. évi költségvetés szerint a háború hatására a város jövedelmei főként három területen apadtak jelentősen, a magán szállítások lecsökkenése miatt a kövezetvámnál és a vasúti kövezetvámnál, valamint az ingatlanforgalom szinte teljes megszűnése miatt a birtokváltozási díjaknál. A katonaság húsfogyasztásának növekedése miatt viszont időlegesen emelkedett a fogyasztási adópótlék és a vágóhíd jövedelme.40 1916-ra tovább csökkent a városi jövedékek, a fogyasztási és italadó jövedelme.41 1917-re viszont az ingatlanforgalom fellendülése és az árak 50-100%-os emelkedése miatt a birtokváltozási díjak bevétele megnőtt.42 Az 1917. évi költségvetés részben az átfutó tételek miatt lett magasabb, amelyek a bevételben és kiadásban egyaránt szerepelnek, mint például a városi alkalmazottak háborús segélye (155 074 korona), a városi középületek hivatalos bére (100 370 korona), a városi kórház vízhasználati támogatása (17 139 korona), a hadikölcsönök kamata (73 000 korona). A költségvetési kiadások összege alapvetően az áremelkedés miatt haladta meg az 5 millió koronát. A helypénz, kövezetvám stb. csökkenő bevételeit elsősorban a városi üzemek (villamos telep, villamosvasút) és az adójellegű bevételek ellensúlyozták. A város vezetését dicséri, hogy a 64%-os városi pótadó más városokkal szemben a világháború éveiben sem emelkedett. A fenti tényeket Deutsch Kornél főszámvevő is hangsúlyozta 1917. évi költségvetési jelentésében: „Hála a város gondos és előrelátó vezetőségének, mely kellő időben felismerte azt, hogy a városnak gyorsabb ütemben megindult fejlődése nagy szükségleteket is fog tá37 MNL BaML IV. 1406. g. E-607/1920. Pécs város tanácsa levele Szeged sz. kir. város Hivatalnokainak Egyesületéhez. Pécs, 1918. június 12. 38 MNL BaML IV. 1402. a. Pécs város kgy. jkv. 227/1914. (dec. 30.); 39/1915. (márc. 8.) 39 MNL BaML IV. 1402. a. Pécs város kgy. jkv. 6/1916. (jan. 24.) 40 MNL BaML IV. 1412. a. Pécs Város Számv. Hiv. ir. Költségvetések 1915. 41 MNL BaML IV. 1407.1. Pécs város polg. ir. 1916. szeptember 1-i polgármesteri jelentés. 42 MNL BaML IV. 1407.1. Pécs város polg. ir. 1917. február 23-i polgármesteri jelentés. 151
