A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
BARANYA, MINT HÁTORSZÁG - Nagy Imre Gábor: Pécsi tisztviselők az első világháborúban
Nagy Imre Gábor: Pécsi tisztviselők az első világháborúban A katonai felmentési kérelmek közül dr. Köberling Nándor aljegyző 1915. októberi sikertelen felmentési kérelméből idézünk: „Az általános mozgósítás elrendelése, és az újabb korosztályok folytatólagos behívása következtében a városi előadó tisztviselők és kezelőszemélyzet egy része hadbavonult. Az itthon maradott alkalmazottakra nehezedik ennélfogva a munkának az a része is, melyet korábban a hadbavonultak láttak el és pedig azon okból, mert új munkaerők beállítása a speciális és hosszabb gyakorlattal szerzett tudást igénylő előadói ügyköröknél lehetetlen és amennyiben a kezelő teendőknél esetleg mégis megtörténhetik, az a szorgalmas tisztviselő helyzetét alig javítja, mert a gyakorlatlan és kezdő munkaerő betanítása, állandó útbaigazítása, felügyelete és ellenőrzése, az előadó tisztviselő idejének nagy részét leköti. Ez a helyzet állandóan súlyosbodik, mert, míg egy részről folyton újabb és újabb korosztályok behívása várható, másrészről a város hatóságra nehezedő munka nemhogy csökkenne, ellenkezőleg, a háborús helyzet soha előre nem látott feladatok oly folyton szaporodó mennyisége elé állította a városi hatóságot, mely feladatoknak gyors, mégis körültekintő és gyökeres megoldására a megmaradt előadó tisztviselők ereje elégtelennek bizonyult. A hadi helyzet következtében és pedig a hadműveletekkel szoros kapcsolatban a városi hatóságra hárul a Pécsett állandóan összpontosított s jelenleg is már hosszabb idő óta mintegy 24 000 főnyi egészséges és beteg katonaság, a Pécsett átvonuló különböző katonai parancsnokságok, hivatalok, raktárak stb. elhelyezésének, egyszóval mindennemű katonaság átvonuló elszállásolásának intézése, továbbá a szálláshelyiségek fenntartásával, üzemben- és tisztántartásával járó teendők, a katonai igazgatás által igényelt dolgi hadiszolgáltatások /-.élelmiszerek, takarmány, országos járművek és állatok, ingatlanok stb. stb./ kiállításáról való gondoskodás, a katonaság és polgári lakosság közegészségügye érdekében szükséges óvóintézkedések, újabb és újabb szemlék és behívások folytán a népfölkelők összeírása és bemutatása stb. Ezen teendők, különösen az átvonuló katonaság szünet nélküli hullámzása folytán szinte egymást űző katonai teendők, természetüknél fogva, semminemű késedelmet nem tűrnek, hanem úgyszólván kivétel nélkül azonnali intézkedést követelnek. A háborús helyzet folytán szükséges folyton szaporodó és állandó hadsegélyezés, a hadsegélyre való igény megállapítása, a segélyfolyósítása és beszüntetése jelentékenyen emeli az elődadói teendők mennyiségét. Meg kell még külön említeni azt is, amit föntebb is már érintettem, hogy a város igazgatásának a békeidőben megszokott rendes menete nem csökkent, és alig van a városigazgatásnak egy ágazata, mely a háborús helyzet következtében ne súlyosbodna, pl. a közjótékonyság, iskolaügy, az utóbbi különösen az iskolaépületeknek kórházak, üdülőházak céljaira való felhasználása következtében. [...] A vázolt feladatokon kívül a legsúlyosabbak azok a feladatok, melyek a háborús helyzet következtében ezen, a katonaság leszámításával, 50.00 főnyi lakosságú város szükség parancsolta közélelmezése körül csoportosulnak. 144
