A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
BARANYA, MINT HÁTORSZÁG - Ernyes Mihály: Pécs-Baranya rendvédelme az első világháború kezdetekor
Ernyes Mihály: Pécs-Baranya rendvédelme az első világháború kezdetekor jai képesek önállóan intézkedni, könnyen elhelyezhetők, hiszen ahol korábban 3 századnyi katonaságot vettek igénybe, ott 30 fő csendőrt is elégségesnek tartottak. 1914 tavaszán is csendőrségi karhatalom kirendelését igényelte a főkapitány. Nem volt ritka, hogy a rend védelmét, helyreállítását maga a polgármester vezette. 1913-ban Drasenovich rendőrfogalmazó jelentésében azt kérte, hogy a jobban képzett és a feladatra alkalmasabb csendőrökből 30 főt vezényeljenek a bányatelepre, ha sztrájk tör ki.56 A közönség szemei előtt A közigazgatási szervek s bennük a rendvédelmi testületek tevékenységéről, a közrend/ közbiztonság helyzetéről a helyi sajtó tevékenységéből fakadóan meglehetősen széles körűen tájékozódhatott Pécs város és Baranya vármegye közönsége. Az előzőekben már érintetteken túl megemlítendő, hogy a Pécsi Napló és a Dunántúl 1914. második félévében szinte minden lapszámban tett közzé a rendvédelmi szerveket érintő cikkeket, melyekben gyakori volt az azonos téma illetőleg esemény feldolgozás. A testületekre vonatkozó információk mellett helyet kaptak konkrét rendőri intézkedésekről szóló tudósítások és bűncselekményeket felölelő írások is. Olvashattak orvosrendőri (öngyilkosság, baleset) esetekről, közlekedési balesetekről (villamos és lovas kocsi ütközése, gyalogos elgázolása), tűzesetekről és a Dunántúl hasábjain Törvényszék címmel a bírósági tárgyalóteremben történtekről. Néhány példatárszerű kiemelés kellően demonstrálja a híranyagokat. A július 4-én éjszaka Pécsett tartott razzia történéseiről vasárnapi kiadásában mindkét napilap beszámol. A Dunántúl kiküldött tudósítója azzal a dicsérő értékeléssel kezdte terjedelmes írását, hogy „Pécs város közbiztonsági viszonyai rendezettek, a belvárosban épp úgy, mint a külvárosokban. A rendőrség, amely a szétszórt rendőrlaktanyák segítségével a legsötétebb külvárosi részeket is bármikor ellenőriztetheti, lelkiismeretesen teljesíti kötelességét, hogy a város lakói nyugodtan hajthassák álomra fejeiket, s hogy az ingó vagyonban emberkéz okozta károsodás ne történhessék”. A kipusztít- hatatlan kétes egzisztenciákat - akik, nem zavarják ugyan a közbiztonságot oly mértékben, mint a világvárosokban, de jelenlétük, magatartásuk intézkedést igényel - a rendőrség alkalmanként ellenőrzés alá vonja és számon kéri viselt dolgaikat. A razzia lefolytatásáról szóló tudósítás érzékletesen nyújtja át egy erőteljes szeletét a korabeli élethelyzeteknek. Az ellenőrzést végrehajtó 5 csoport tagjai között vannak detektívek, rendőrtizedesek és közrendőrök, valamint a parancsnoklást ellátó rendőrbiztos által magával hozott 2 rendőrkutya is. A Pécsi Napló saját tudósítója azzal fejezi be cikkét, hogy „Pécsett kifogástalanok a közbiztonsági viszonyok: a rendőrség évek szívós munkájával elüldözte a gyanús elemeket”.57 56 Vál. dók. mumo 1968, 46. 345. (A véderő alkalmazásáról bővebben: ERNYES 2000) 57 Dunántúl, 1914. július 5. 3-4.; Pécsi Napló, 1914. július 5. 3-4. 136
