A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)
BARANYA, MINT HÁTORSZÁG - Ernyes Mihály: Pécs-Baranya rendvédelme az első világháború kezdetekor
Ernyes Mihály: Pécs-Baranya rendvédelme az első világháború kezdetekor Pécs-Baranya vizsgált időszakának rendvédelmében nem töltött be érdemi szerepet a határ rendőrség11 és a pénzügyőrség.12 Alapvetően a duális rendvédelem - csendőrség és rendőrség(ek) - érvényesült. A február 15-én kihirdetett 12 szakaszból álló, „a közbiztonsági szolgálat szervezéséről” szóló 1881. évi III. törvénycikk alapján megszületett katonailag szervezett őrtestület,13 a Magyar Királyi Csendőrség létrehozásakor állt csendőrkerületekből, egy- egy kerület 2 vagy több szárnyból, aminek volt legalább 2 szakasza, amelyekhez őrsök tartoztak 5-8 fős legénységgel. Ez utóbbiak élén az őrsvezető állt, a szakasz parancsnoka főhadnagy vagy hadnagy volt, a szárnyat százados vezette. A kerület első embere a csendőrkerületi parancsnok volt. Ahol nem működött őrs, ott szükség esetén a belügyminiszter különítményt állíthatott fel. Ez 2-4 csendőr vezénylését jelentette, 11 A ténylegesen is működő második magyar állami rendőrség, a határrendőrség felállítására 1903-ban született törvény, 1906. január 15-én lépett hatályba. A polgári fegyveres testület 15 pontos feladatkörében szerepeltek többek között a következők. Kitiltott, rendőrileg kifogás alá eső és magukat igazolni nem tudó gyanús egyéneknek az állam területére belépésben való megakadályozása. Nyomozott vagy valamely büntetendő cselekménnyel gyanúsított, s a törvények vagy a fennálló szabályok értelmében előzetesen letartóztatható egyéneknek a határszélen való letartóztatása. Kiemelt feladat a körözött személyek elfogása, illetőleg annak megakadályozása, hogy érintettek a büntető igazságszolgáltatás elől külföldre meneküljenek. A határszéli vasúti és gőzhajó állomásokon az államrendőri és közbiztonsági teendők ellátása. Utóbbihoz tartozott a személy- és vagyonbiztonság megóvása, az ellenük elkövetett bűncselekmények nyomozása. A határrendőrség illetékessége a határ menti településekre terjedt ki, általánosságban mintegy 40 kilométeres mélységi sávot érintően. A testület szolgálati tekintetben közvetlenül a belügyminiszter rendelkezése alatt állt, de tartozott eleget tenni az illetékes főispán felhívásának, illetőleg más hatóság megkeresésének. A rendes közigazgatási elsőfokú rendőrhatóságokkal (főszolgabíró, városi rendőrkapitány) mellérendelt viszonyban állt és köteles volt kölcsönösen együttműködni. (1903:VIII. te., 5692/1905. (XII.29.) M. E. rendelet, 91000/1905. (XII.29.) B. M. körrendelet.) 12 A pénzügyminiszter 1867. március 10-én az 1. számú körrendeletében rendelkezett a Magyar Királyi Pénzügyőrség megalakításáról. Feladatait az 1868. november 26-án megjelent, a pénzügyi jogszabályokból elkészített összeállításban határozta meg. Ezek: megakadályozni a csempészetet; a pénzügyi törvények és szabályok megszegését; a szabályok megszegőinek felderítése; a pénzügyi tisztviselők támogatása eljárásuk során; részvétel közrendvédelmi járőrözésben. A magyar-román és a szerb-osztrák-magyar közös vámhatárszakaszok - vámköteles határok őrizete az ott felállított pénzügyőri szakaszok feladata volt. A pénzügyőri szakaszok élén szemlészek vagy fővigyázók álltak. Több szakasz pénzügyi biztosi kerületet alkotott, élén biztossal, vagy biztos helyettessel. A kerületekből pénzügyigazgatóságok jöttek létre, ügyeit, mint pénzügyőri előadó, pénzügyőri biztos, esetleg pénzügyőri felügyelő vitte. A központi szerv a pénzügyminisztérium illetékes osztálya volt, központi pénzügyőri főfelügyelőkkel. A testület tiszti (biztos, főbiztos, felügyelő, főfelügyelő) és legénységi (vigyázó, fővigyázó, szemlész) állományból állt. A pénzügyőrség létszáma 1885-ben 3670 fő volt. Rendőri/ közbiztonság-védelmi feladatokat a közrendvédelmi járőrözésben, a rablóbandák üldözésében való részvétellel teljesített. 1896-tól karhatalmi testületként is elfogadták. E funkcióját 1922-ben törölték. (113754/XIV.-1922. P. M. r.) 13 A csendőrség „a közbiztonsági szolgálat teljesítésére rendelt, katonailag szervezett őrtestület”. E kitételnek a fegyverhasználat szempontjából volt jelentősége, ugyanis a csendőr nem mérlegelhette, hogy használja-e fegyverét adott esetben, hanem számára az kötelező volt, akár a felállított katonai őrnek. SZAKÁLY 1990, 39. 125
