A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború - Baranyai Történelmi Közlemények 7. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2016 (MNL BaML, 2016)

BARANYA, MINT HÁTORSZÁG - Borsy Judit: Az első világháború a baranyai katolikus plébániák életében

Borsy Judit: Az első világháború a baranyai katolikus plébániák életében csüggedés is erősödött a lelkekben, de oly fokot nem ért el soha sem, hogy akár a ka­tonákat, akár az itthonlevőket megtántorította volna kötelességük teljesítésében. Sem levélben, sem a szabadságra hazatérőkkel való magánbeszélgetésben nem lehetett a lelki megroppanásnak ily fokát felfedezni.”49 A háború után a hazatért katonákat egy összejövetel keretében megvendégelte, szivart, cigarettát, bort osztott szét közöttük. „[...] Amikorra katonáink már legna­gyobb részben hazakerültek, Töttösön és Szőllősön is külön, összehívtam őket az iskolá­ba, ahol ünnepélyes fogadtatás keretében üdvözöltem a háborúból visszatért híveimet, köszönetét mondtam az egész község nevében értünk kiállott 4 V2 évi szenvedésükért és szeretetem, hálám jeléül Töttösön 100 db szivart és 100 db cigarettát, Szőllősön 200 db szivart, 200 db cigarettát és 37 liter bort bocsájtottam rendelkezésükre. A késő délutáni órákig maradtunk együtt barátságos hangulatban. Nagyon jól esett nekik figyelmessé­gem, de nekem is jól esett látni a szeretetet és ragaszkodást részükről”50 - olvashatjuk beszámolójában. A kővágószőlősi plébánia 1568 lakosa közül 225-en vettek részt a háborúban. „Ezek közül megsebesültek kb. hatvanan, fogságba jutottak 45-en, eltűntek 10-en, rok­kant lett 16. Elestek hazánk védelmében 24-en [...] Emléküket hálás kegyelettel őrizzük, hisz érettünk és helyettünk hozták meg a legnagyobb áldozatot! Áldva legyen emlékük! R. i. p.! Ifi. Soós József és Oláh Ferenc kivételével a messze távolban, sokan idegen föld­ben pihennek. E kettőt hozzátartozói hazahozatták [... ] kiknek sírhalmai itthon lesz­nek példaképei az önfeláldozó hazaszeretetnek. Kitüntetést 25-en kaptak, közülök 8-an többszörösét. Hősi halált halt testvéreinkről évenkint megemlékeztünk szentmise áldozatok be­mutatásával, 1918. évnek Halottak estéjén pedig a templomban gyászbeszédben mél­tattam érdemeiket és róttuk le hálánkat. Hiszem, hogy szentmise alapítvány is létesül lelkűk üdvére!”51 A világháború eseményeit a plébániatörténetek a plébánosok és a hívek szem­szögéből mutatják be. Azt láttatják meg, milyen mértékben hatotta át a háború a civil lakosság életét. A mindennapi életet befolyásolta a takarékoskodás, az adománygyűj­tések, a rekvirálások. „Itthon mi is, ha nem is megjegyzés nélkül, de szent kötelességünk tudatában álltuk ki a mind gyakoribb rekvirálások zaklatásait és szorítottuk a legszű­kebbre igényeinket.”52 A szentmisék, a szentbeszédek, a szertartások szakadatlanul a háborúra emlé­keztették a híveket. A plébános közvetítette a püspök és a kormány utasításait, ugyan­akkor jelentős szerepe volt a hívek szenvedéseinek enyhítésében. A katonáskodókért, a sebesült, hadifogoly családtagokért való folytonos aggódásban a plébános támasza volt a híveknek. A legnagyobb tragédia, a családtag elvesztése feldolgozásában pedig 49 MNL BaML XII. 16. 4. Kővágószőlős plébániatörténete 55. 50 MNL BaML XII. 16. 4. Kővágószőlős plébániatörténete 68. 51 MNL BaML XII. 16. 4. Kővágószőlős plébániatörténete 58. 52 MNL BaML XII. 16. 4. Kővágószőlős plébániatörténete 55. 120

Next

/
Thumbnails
Contents