Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Ódor Imre: "Rokonok és grádicsok". Rangos famíliák a 18. századi Baranyában
B aranya megye a nagy visszafoglaló hadjárat részeként - Szigetvár térségét kivéve - 1686 végére szabadult fel a török uralom alól. A török végleges kiűzését a Szent Liga csapatainak Harsány-hegy melletti fényes győzelme (1687. augusztus 12.) tette lehetővé, noha Szigetváráról, a térség legjelentősebb erődítményéről csak 1689-ben hullott alá a félhold.1 Bécs a visszafoglalt országrészeket a császári seregek által meghódított területnek tekintette, és a fegyver jogán kizárólag magának tartotta fenn a rendelkezést rajta. A roppant hadikiadások fedezésére az ún. újszerzeményi területeket (neo-acquisticum) tekintették a legjobb bevételi forrásnak. Már a 16. század végén, Rudolf császár uralkodása alatt felmerült az a gondolat is, hogy - az akkori szerencsés harcokban - a töröktől fegyverrel visszafoglalt területek birtokosai a visszakapott jószágaikért váltságdíjat fizessenek a kincstárnak. Ezt, a fegyverjog (jus armorum) néven tervezett sarcolási kísérletet elevenítették fel az 1680-as évek végén, a felszabadító háborúk sikereit követően. A kormányzat felfogása szerint a fegyverrel visszahódított terület új szerzeményként az uralkodó rendelkezésére áll. O pedig az így birtokába került területeket nem köteles visszaadni az eredeti tulajdonosoknak, s ha ezt mégis megteszi, az csupán kegyes jóindulatából történik. A birtok visszaszerzésének azonban az is előfeltétele, hogy az igénylők jószágaikhoz való jogait megfelelő módon igazolják, s azon felül a háborús költségek fedezéséhez való hozzájárulásként a birtok értékével összhangban álló váltságdíjat fizessenek.2 „A töröktől visszafoglalt területeken csak azok tarthatják meg birtokaikat - oktatta ki Radanay pécsi püspököt az udvari kamara 1687-ben -, akik még a török idő alatt szerezték meg őket, minden e kivétel alá nem tartozó terület hasznát ás jövedelmét a sok vérbe és pénzbe kerülő háború költségeinek fedezésére kell fordítani. ”3 Természetesen a korábbi jogállapot (közigazgatás, birtokviszonyok) visz- szaállítása egyelőre szóba sem került, a visszafoglalt területek kamarai fennhatóság alá kerültek. Az igazgatás és a gazdálkodás koordinálását az 1686-ban létesített és a Bécsi Udvari Kamara alá rendelt budai kamarai felügyelőség (1691-től budai kamarai adminisztráció) látta el, tekintélyes hivatali apparátussal és személyzettel.4 1 SZITA 1999, 305-326.; NAGY 1989,43-48., ill. VERESS D. 1989,49-62. továbbá: SUGÁR 1993, 125-141. 2 VARGAJ. 1993, 95-103. 3 Idézi: BABICS 1937, 188. 4 H. PÁLFFY 1937, 474-478., továbbá: NAGY 1979, 15-55. .Rokonok és grádicsok”. Rangos famíliák a 18. századi Baranyában 6i MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
