Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Gőzsy Zoltán: Szempontok a Czindery család dél-dunántúli és horvátországi birtokosságához a 18. század első felében
Bősze Sándor és Vonyó Anita emlékének Bevezetés J elen tanulmányban arra teszek kísérletet, hogy Magyarország egy sajátos régiójában, a Dél-Dunántúl, illetve Horvátország és Szlavónia határterületén, valamint egy sajátos időszakában vázoljak fel egy birtokosi pályát, valamint birtokosi stratégiát. A régió történetét a 18. század első harmadában egyfajta transzformációs időszaknak tarthatjuk. A világi igazgatásban tapasztalható esetlegességek, a birtokstruktúrában bekövetkező változások, a kevéssé kiszámítható gazdasági, társadalmi viszonyok, a betelepítések, a be- és áttele- pülések rendszeressége jelentős mértékben megszabta a térség történetét.1 2 Ebben a helyzetben több összetevője is volt annak, mely földbirtokos volt képes minőségi és mennyiségi növekedést, előrelépést felmutatni a saját birtokán. A sikerek eléréséhez igen komoly befektetéseket kellett eszközölni. Nem is kizárólag anyagi invesztícióról volt szó, hanem egyéni ambíciók, hivatali, családi kapcsolatok és gazdasági potenciál együttes meglétéről. Vagyis igen sok objektív és szubjektív összetevője volt annak, milyen pályát futott be egy- egy köznemes a 18. század első felében. A politikai, gazdasági és társadalmi szempontok együttesen érvényesültek az egyes birtokosi karrierek esetében.’ Czindery Ignác Ferenc példáján éppen azt lehet bemutatni, hogy a meglévő körülmények (akár országos, akár regionális, akár lokális szinten), illetve a tudatos építkezés milyen sajátos helyzetet volt képes teremteni. A Horvátországban és Dél-Dunántúlon egyaránt befolyást szerző birtokosok, tisztségviselők eddig kevéssé kerültek a kutatás fókuszába.3 A Czinderyek történetén keresztül azt vizsgálhatjuk, hogyan tudták a regionális előnyöket kihasználni, hogyan voltak képesek a família horvát és dél-dunántúli birtokait egy egységes birtokstratégia részeként használni.4 5 A nemesség-kutatásban a megyéken átívelő vizsgálat fontosságára Szíjártó M. István mutatott rá, aki jogosan tette fel a kérdést: „Megismerhetjük-e a köznemesi társadalmat úgy, hogy vizsgálódásunkat egyetlen megyére korlátozzuk?”s E tanulmányra aktualizálva azt a kérdést fogalmazom meg, hogy megismerhetünk-e egy köznemest úgy, hogy vizsgálódásunkat egyetlen megyére korlátozzuk? 1 Vö. GŐZSY 2012b, 503-504. 2 FEDERMAYER 2013, 125. 3 A régiók közötti kora újkori kapcsolatokra: VARGA 2010, 13-29.; VARGA 2012, 54-74. A horvát-szlavón nemesség átköltözésére és karrierstratégiáira: PÁLFFY 2002, 923-1007. 4 Czindery Ignác Ferenc tevékenységének ismertetése: GOZSY 2001, 114-121.; 125— 139.; GÓZSY 2012a, 55-75. 5 SZÍJÁRTÓ M. 2006, 19. Szempontok a Czindery család dél-dunántúli és horvátországi birtokosságához... 43 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
