Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Kult László: Egy "jó káder" karrierje a szocialista Magyarországon. Rapai Gyula politikai pályafutása
ra van szüksége, amely pozícióra kérvényezte is áthelyezését a KB Párt- és Tömegszervezetek Osztályán.75 Jelentkezését elfogadták, és rövid idő alatt mégis született a Központi Bizottság határozata, amely szerint Rapai utazhat Pécsre. Rapai Gyula Pécsett, 1962-1969 Rapai Gyula Pécsett töltött időszakában az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának volt az első titkára 1962. február 7. és 1969. november 20. között. Új pozíciójában Marosán György, a KB titkára mutatta be, javaslatát a megyei PB egyhangúan elfogadta: „A Központi Bizottság nevében azt a feladatot kell végrehajtanom, hogy arra kérjem a Baranya Megyei Pártbizottságot, Egri elvtársat mentse fel a megyei I. titkári funkciója alól, és válassza meg Rapai elvtársat e funkció betöltésére.” Elődje, Egri Gyula az Országos Sporthivatal élére került. Rapai első felszólalása a megyei pártbizottság előtt - a megszokott módon - visszafogott volt: „Nagyon nehéz ilyen helyzetben beszélni elvtársak, mert nem akarok nagy szavakat használni. [...] Ha egy vezető testület bizalmat ad az embernek, akkor az nagy felelősséget is hárít rá, de ez egyben jó érzés is. [...] Köszönöm a bizalmat és kérem az elvtársakat, hogy napi munkámban támogassanak, segítsenek.”76 A család pécsi tartózkodása alatt kezdetben a Kaposvári utcában lakott, majd 1964-ben a Surányi Miklós út 12/a II. em. 7. számú tanácsi lakásba költözött át.77 Rapai legfőbb feladatának a Pártbizottság, a Végrehajtó Bizottság, illetve az egész megyei pártapparátus irányítását, kézben tartását tekintette. Legközelebbi munkatársai Novics János, Nagy József és Csendes Lajos titkárok voltak.78 Továbbra is fontosnak tartotta a politikai tájékoztatókon, taggyűléseken való részvételt, ahol a legtöbb esetben előadást is tartott. Rapai Pécsett ismerkedett meg a bányászattal, és emlékirataiban nem szé- gyelli bevallani, hogy első baranyai VB ülésén - amelynek egyik sarkalatos pontja a mecseki szénbányászat fejlesztése volt - zavarba jött, mert egyszerűen nem értette a vitában elhangzott szakkifejezések jelentős részét, ezeket akkor hallotta életében először.79 Kiszolgáltatottnak érezte ekkor magát, és a kínos helyzetet úgy oldotta meg, hogy felszólalásában általános gazdaságpolitikai témákról beszélt, melyek egy része természetesen a széntermelésre is vonat75 LÉPCSŐFOKOK, 144. 76 MNL BaML XXXV. 1. MSZMP Baranya Megyei Bizottsága. PB jkv. 1962. február 7. 1. n. p. Személyi kérdések. 77 Takács Gyulával készített interjú, 2014. február 11. 78 Továbbá Benedetti Tibor, Czégényjózsef, Földes Andrásné, Nyéki Károly és Szentirányi József osztályvezetők. 79 MNL BaML XXXV. 1. MSZMP Baranya Megyei Bizottsága. VB jkv. 1962. február 20.1. n. p. Ipari és mezőgazdasági tervteljesítés 1961-ben, és az 1962-es tervfeladatok. Egy „jó káder” karrierje a szocialista Magyarországon. Rapai Gyula politikai pályafutása 415 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
