Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Kult László: Egy "jó káder" karrierje a szocialista Magyarországon. Rapai Gyula politikai pályafutása
Rapai Gyula munkájához hozzátartozott a különböző járások, települések pártalapszervezeteinek meglátogatása. Kijárt az egyes járási értekezletekre is. Emellett állandó feladata volt a propagandisták kiválogatása és a népnevelők felkészítése, mozgósítása, városokba, falvakba küldése. Az országos politikában ekkor történnek a Rákosi vezette párt súlyos törvénysértései, amelyek elkövetése Rapai szerint „[...] bűn volt a párt, a szocializmus ellen.” Illetve leírja azt is, hogy a Rajk-per után csak fokozódtak a letartóztatások, és a párt ezek okait mindig megmagyarázta, általában azzal, hogy „[...] az ellenség befurakodott a pártba, és Rákosi elvtárs éberségének köszönhető, hogy megtisztítják sorainkat az ilyen elemektől.” Például a „Karolina-úti” szemináriumban az egyik társát egy nap váratlanul letartóztatták, akit többé nem is láttak.27 A különböző értekezleteken, gyűléseken és pártnapokon pedig állandó beszédtéma volt az „éberség”, a „reakció leleplezése”, a „nemzetközi helyzet fokozódása”, vagy a különböző „összeesküvések”, melyek közül kiemelkedett a Rajk-per, a Mindszenty-per, a Független Kisgazdapárt számos tagjának elítélése, valamint a kulákság visszaszorítása, likvidálása.28 Utólag Rapai elismeri, hogy sokszor naiv volt, és elhitte a párt minden szavát. Mint ahogy annak idején, amikor először kaptak tájékoztatást Rajk és társainak letartóztatásáról, éppen úgy elhitte az ellenük felsorakoztatott vádakat, „[...] mint ahogy korábban bármit is.”29 Akkoriban Rapaihoz hasonlóan az apparátusbéliek ezrei - és párttagok tízezrei - hitték el maguk is Rajk László perbeli „bűnösségét”. Magyarországon az ún. békekölcsön-jegyzés (vagy jegyeztetés) 1950-ben indult, amelyet a Tolna megyei VB is jóváhagyott, és amelyhez nagy politikai kampányt szerveztek.30 A békekölcsönt elsősorban a párttagok, és a mozgalmi és tömegszervezeti aktivisták igényelték, a parasztság döntő többsége ellenben nem. Ezzel kapcsolatban egy nevezetes eset történt Rapai Gyulával Duna- földváron. A megyét járva, a jegyeztetéseket ellenőrizve megbeszélést tartott a helyi tanácselnökkel, aki elmondta, hogy „/...] nehezen megy a dolog, problémák akadnak.” Rapai erre azt válaszolta, hogy szeretné megnézni, hogyan dolgozik a helyi népnevelő. A tanácselnök ezután egy terembe vezette, ahol Rapai Rapai memoárjában leírja, hogy még tíz év elteltével is éjjelente felesége rettenetes sikoltozására ébredt, aki álmában gyakran zokogott is. 27 LÉPCSŐFOKOK, 63-66. 28 MNL TML XXXV. 18. MDP Tolna Megyei Bizottsága. VB jkv. 1949. február 14. 2. n. p. Tájékoztató a Mindszenty-ügy nemzetközi visszhangjáról; 1949. június 23. 3. n. p. Az éberség hiányai; 1950. május 29. 2/c. n. p. Az éberség fokozása a KV ülése alapján. 29 LÉPCSŐFOKOK, 67. 30 MNL TML XXXV. 18. MDP Tolna Megyei Bizottsága. VB jkv. 1950. szeptember 13. 1. n. p. A békekölcsön-jegyzés jóváhagyása; 1950. október 3. 1. n. p. A békekölcsönjegyzés eddigi tapasztalatai. Egy „jó káder” karrierje a szocialista Magyarországon. Rapai Gyula politikai pályafutása 403 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
