Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Cseresnyés Ferenc: Krisztics Sándor a katolikus-keresztény politika lehetőségeiről az 1930-as években
rendezett tanácskozáson két irányzat jeles politikai képviselője is feltűnt: a Pálffy József képviselte mérsékeltebbeké, illetve a keresztény politika nem csak szociális, hanem annak demokratikus, liberális jellegét is hangsúlyozó radikálisabbak csoportja. Az utóbbi álláspontot képviselő Barankovics István koncepciója értelemszerűen távolabb volt a két világháború közötti hagyománytól, illetve másfelől közelebb a második világháborút követő, merőben új politikai berendezkedés várható realitásaihoz.42 Abban mindkét irányzat egyetértett, hogy a nemzetiszocialista, a nyilas korszakot követően Magyarország újjáépítése csak keresztény alapokon történhet. A kereszténydemokrata néppárt felekezeti határok felett, mai szóval ökumenikus alapon alakult újjá a második világháború végén, illetve az azt követő években. A Demokrata Néppárt névválasztás megkönnyítette minden keresztény egyházhoz tartozó személy megnyerését. Az idő tájt ez korántsem volt természetes, és rejtett magában bizonyos kockázatot. Az említett alternatívákból győztesként kikerülő Barankovics István pragmatikus politika felfogása, a hangsúlyozott néppártiság, valamint a „szociális piacgazdaság” fogalmának és gyakorlati megvalósításának célkitűzése azonban rendkívül sikeresnek bizonyult. Bár az 1945-ös választásokon nem indultak, az 1947. augusztusi választásokon a választási csalások ellenére a második legtöbb szavazatot kapott párttá, a legerősebb polgári ellenzéki párttá váltak. A Barankovics párt szabad kibontakozása esetén minden bizonnyal sikeres kereszténydemokrata néppárttá alakulhatott volna. Mint ismert azonban, a párt 1949-ben feloszlott, vezető politikusai külföldre kényszerültek.43 Nem találtuk nyomát, hogy Krisztics az 1940-es évek közepétől az új politikai viszonyok között foglalkozott volna még a gyakorlati katolikus politika lehetőségeivel. Az aktuális kihívások, kényszerek és a természetes túlélési ösztön feltehetően más feladatok és kutatások felé irányították őt is. Kitekintés: a pártpolitikai kötelezettség problémái napjainkban A keresztényeknek, akik politikailag aktivizálódni kívánnak, először is azt kell eldönteniük, hogy melyik pártban teszik ezt. Olyan pártot bizonyosan nem fognak találni, amelyik hitük és egyházi hovatartozásuk etikai követelményeinek teljességgel megfelelne. Ezért az egy politikai táborhoz tartozás soha nem lehet ideológia alapú, hanem csak szigorúan kritikai alapú. Előfeltétele ennek a kompromisszumkészség is, ami azonban nem vezethet a politikai 42 ERDŐDY 2005. 43 GERGELY 2007, 141-154. Krisztics Sándor a katolikus-keresztény politika lehetőségeiről az 1930-as években 373 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
