Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Zóka Péter: Halasy-Nagy József rektori tevékenysége a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem élén (1923-1924)
Rangos famíliák-jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon H alasy-Nagy a tanács döntésének megfelelően kiválasztott egy négyszobás lakást maga és családja számára. Prinz Gyula egyébiránt a szóban forgó tanácsülésen nem volt jelen, így fordulhatott elő, hogy másfél hónappal később, meglehetősen méltatlan módon, hamis információktól félrevezetve azzal vádolta meg Halasy-Nagyot, hogy visszaélve rektori megbízatásával, hatalmát jogtalan anyagi haszonszerzésre használja.29 Az egyetemi tanács ezért az alaptalan vádaskodásért Prinzet hivatalosan elmarasztalta, és a Halasy-Naggyal szemben megfogalmazott vádat visszautasította. Miután néhány héttel később a neves geográfus ráébredt saját tévedésére, fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezte önmaga ellen, melyet Halasy- Nagy kérésére elutasított az egyetemi tanács.30 Halasy-Nagy József antiszemitizmusának kérdése Mivel az 1920-as évek magyar felsőoktatására alapvetően nyomta rá a bélyegét az 1920. évi XXV. törvénycikk, vagy közszájon forgó elnevezéssel élve a „numerus clausus” törvény szellemisége, nem hagyható figyelmen kívül az a kérdés, hogy vajon a Halasy-Nagy által vezetett pécsi egyetemen milyen mértékben találkozunk az antiszemitizmus megnyilvánulásaival? Milyen intézkedéseket tett vagy nem tett, milyen döntéseket hozott Halasy-Nagy József rektorként az 1923/1924-es tanév során, melyeknek tükrében megítélhető a fenti problémához való viszonyulása? Elöljáróban fontos megjegyezni néhány gondolatot a „numerus clausus” törvényről. A tizennégy évig hatályban lévő rendelkezést a Nemzetgyűlés 1920. szeptember 26-án fogadta el. Ennek következményeként a magyarországi egyetemek csupán a vallás- és közoktatásügyi miniszter által meghatározott keretszámok alapján vehettek fel hallgatókat. Maga törvény nem említ nemzetiségeket, sőt kifejezetten a zsidóságról sem nyilatkozik. A „zsidó”, mint kifejezés nem is szerepel a törvény szövegében. A világra szóló skandalumot a törvény két nappal később elfogadott végrehajtási utasítása jelentette, mely a magyarországi zsidóságra is kiterjesztette az ún. „népfaji” kvótát, és a továbbtanulás lehetőségét gyakorlatilag nem a rátermettségtől, hanem az érintett nemzetiség magyar összlakosságon belüli arányától, tehát végső soron a nemzetiségi hovatartozástól tette függővé. Innentől kezdve a magyar jogrendszer nemze29 PTE EL VIII. 101. a. 1923/1924. 1924. január 30. 30 PTEELVIII. 101. a. 1923/1924. 1924. február 27. 328 Zóka Péter
