Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Kaposi Zoltán: A föld és a család kapcsolata a dél-dunántúli középbirtokosok körében a 18-19. században
termelése, vaseszközök használata, az 1850-es években már cséplőgépe is volt, új növényeket honosított meg stb.).67 Nagy érdemei voltak a hazai lótenyésztés felemelésében. A méneseiben nevelt lovak „Czindery-faj” elnevezés alatt váltak híressé.68 Szigetváron cukorgyárat,69 Pellérden szeszgyárat és gőzmalmot épített. A Pellérden termelt kanadai kukorica iránt nagy volt a kereslet. A németladi gazdaságában tejelő tehenészetet alakított ki. Szigetváron szivar- kagyárat alapított, amihez saját birtokán termeltette a Tolnából betelepített dohánykertészekkel az alapanyagot. Pellérden díszkertészetet hozott létre.70 Komoly sikerei voltak a pellérdi szőlő- és bortermelés terén.71 Pécs és Szigetvár között az 1840-es években négylovas gyorskocsit üzemeltetett. Pécsett létrehozta az ún. Czindery-kertet, a város első igazi közparkját. Legfőbb szervezője volt a Pécsi Takarékpénztárnak, amelynek 1845-1848 között első elnöke és legnagyobb részvényese volt.72 Halála után kapta meg a korábban igényelt bányatelkeket Pécsett: Lámpásvölgyben, a (lányáról elnevezett) Julianna I-II. nevű telkeken az örökösök kezdték meg a szénkitermelést.73 Személyében egy vállalkozó típusú földesurat érzékelhetünk. Az már hamar világossá vált, hogy Czindery László jelentős vagyonát lányai öröklik. Julianna és gróf Festetics Rudolf házasságából született 1835-ben László gróf, aki a család szeme fénye volt, ám ő 24 évesen hadnagyként szolgálva a solferinói ütközetben meghalt.74 így a vagyon Czindery másik lánya, Mária ágán öröklődhetett tovább, aki azonban fiatalon, 29 éves korában, 1847- ben meghalt. Máriának báró Wenckheim Viktor feleségeként előbb egy lánya (Leontine, 1841-1921), majd egy évvel később egy fia (Béla, 1842-74) született. Czindery László végrendeletében kikötötte, hogy az örökléshez (a név fennmaradása miatt) Bélának fel kell vennie a Czindery nevet (Wenckheim-Czindery Béla), amire az érintett 1860. július 30-án megkapta a királyi engedélyt.75 A Leontine és Béla közötti divisio eredményeképpen közös tulajdonban maradt a pécsi ház és a kert, a lámpásvölgyi szénbánya, illetve a szigetvári házak, földek, s az ottani egyéb ingatlanok. Béla kapta meg a németladi és a pellérdi 67 GALGÓCZY 1855, 374-375. 68 REISZIG 1912, 513. 69 KOPASZ 1968, 46. 70 MNL SML XIII. 8. Czindery-család levéltára. Fasc. 8. 1849. Németiad inventáriuma. 71 Czindery még cikkeket is írt gazdasági lapokba a szőlőművelés eredményeire alapozva. Lásd például: Néhány szó a szöllőművelésről és borkezelésről. Magyar Gazda, 1841, 2. szám. 72 MNL BaML XI. 204. A Pécsi Takarékpénztár iratai. Fasc. 1. 1845-50. 73 KAPOSI 2012, 74. 74 NÉMETH 1903, 378. 75 Nemcsak a név, hanem a Czindery-címer használatára is megkapta az engedélyt. Lásd: GUDENUS 1998. IV., 256. A föld és a család kapcsolata a dél-dunántúli középbirtokosok körében a 18-19. században 27 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
