Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Nagy Imre Gábor: A nagyszigeti Szily család Baranya vármegyében
csak a megye egyik legelőkelőbb középbirtokos családjával, a Jeszenszkyvel került rokonságba, hanem többek között a Siskovics és Dőry családdal is.91 A Schmerling-féle provizórium alatt nem vállalt hivatali tisztséget. 1865- ben Schmerling államminiszter menesztésével, a magyar országgyűlés ösz- szehívásával újabb politikai váltás történt, és megkezdődtek a kiegyezési tárgyalások.92 A politikai rendszerváltás személyi változással is párosult, Baranya megyében is leváltották a régi tisztviselőket és újakat neveztek ki helyettük. A vármegye első alispánjává az apósát, Jeszenszky Ferencet nevezték ki, őt pedig a mohácsi járás alszolgabírájává, illetve pécsváradi szolgabíróvá.93 Az 1867. évi tisztújító közgyűlésen újból a mohácsi járási alszolgabíróvá, illetve pécsváradi szolgabíróvá választották.94 Az 1868. március 30-i közgyűlésen közfelkiáltással a hegyháti (sásdi) járás főszolgabírójává választották meg,95 amit a következő, 1871. december 27-i tisztújításon megismételtek.96 1876-ban lemondott főszolgabírói hivataláról, tisztségét csak a novemberi közgyűlésig töltötte be. Lemondása után birtoka, illetve bérlete gazdálkodásával foglalkozott. A megye törvényhatósági bizottsága az állandó választmány tagjává választotta,97 és továbbra is aktív tagja maradt a megye közgyűlésének.98 99 A közgyűlési teremben Siskovics Tamás mellett ült. Karakán kiállására jellemző, hogy magának Perczel Miklós főispánnak is szemére vetette a „bakafántoskodás”-it." (Ez a ma már feledésbe merült szavunk az akadékoskodó, kötekedő embert jelentette.) Szily László 1878 és 1887 között három ciklusban megszerezte a dárdai kerület országgyűlési képviselői mandátumát. 1878-ban a Szabadelvű Párt színeiben nyert, majd átült az Egyesült Ellenzék100 soraiba. Az 1881-84-es országgyűlési ciklusban a Mérsékelt Ellenzéket101 képviselte. Az 1884-87-es országgyűlési ciklusban szintén Mérsékelt Ellenzéki, majd Pártonkívüli mértöltötte be. A kiegyezést megelőző politikai enyhülés idején, 1865. november 3-án ismét alispán lett. A megye élén viselt több mint két évtizedes szolgálat után, 1889 végén vonult nyugalomba. 91 LENKEI 1922, 49. 92 SASHEGYI 1965, 111-124. 93 MNL BaML Bvm. királyi biztosának (főispáni helytartójának) ein. ir. iktatókönyve 1134, 1213/1865. A kinevezéseket 1865. okt. 28-án hagyta jóvá a tárnokmester. 94 MNL BaML Bvm. Bizottmányának kgy. jkv. 37/1867. (máj. 13.) 95 MNL BaML Bvm. Bizottmányának kgy. jkv. 601/1868. (márc. 30.) 96 MNL BaML Bvm. Th. Biz. kgy. jkv. 26/1872. (1871. dec. 27.) 97 MNL BaML Bvm. Th. Biz. kgy. jkv. 228/1876. (aug. 14.) 98 MNL BaML Bvm. Th. Biz. kgy. jkv. 225/1876. (aug. 14.), 380/1876. (szept. 25.) 99 LENKEI 1992, 35-36. 100 Egyesült Ellenzék (1878-80) 67-es alapot elfogadó ellenzéki párt. 101 Mérsékelt Ellenzék (1880-91) 67-es alapot elfogadó ellenzéki párt. Az Egyesült, majd A nagyszigeti Szily család Baranya vármegyében 195 MNL Baranya Megyei Levéltára Évkönyve 2014
