Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Hermann Róbert: Az "összeférhetetlen". Perezel Mór pályaképe
Rangos famíliák - jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon A z emlékiratok Az 1848-49. évi szabadságharc tábornokainak több mint egyharmada hagyott hátra emlékiratokat. A szerzők - bár tisztában voltak önnön szerepük fontosságával - némi köteles szerénységet mutattak memoárjaik írásánál. Nem restellték bevallani egyes hibáikat, hogy a többiről annál mélyebben hallgassanak. Egyetlen kivételt találunk a toliforgatáshoz folyamodó hadfiak között: Perczelt. Az ő emlékirataiban nyoma sincs bárminő önkritikának. Részletes kidolgozásukban talán ezért sem jutott tovább soha 1848 őszénél. Ez időszaki működésének előbb az „Első hadjáratom” címet adta, majd - Julius Cassar után, egyes szám harmadik személyben a „Perczel Mór első és pedig honmentő hadjárata” címmel látta el. Ez a sok kitérővel teli fejezet tartalmazza Perczel hadi tetteinek krónikáját a pákozdi csatától az ozorai diadalon át az 1848. november 8-i friedaui győzelemig. Perczel emlékirataiból az 1867-1899 között több részlet is megjelent a napi sajtóban, így a Vasárnapi Újság, a Pápai Lapok, a Tolnai Közlöny, a Pesti Hirlap és a Pesti Napló, végül a Veszprémi Ellenőr hasábjain. Néhány töredékes emlékiratát őrzi az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattára is. Ezek igen fontos részleteket tartalmaznak a reformkor történetéről, Tolna megye társadalmi és politikai viszonyairól, végül magának a forradalomnak és a szabadságharcnak a történetéről. Perczel szenvedélyesen gyűjtötte a rá vonatkozó magyar, német, angol, francia nyelvű irodalmat, s az összegyűjtött kötetekből kivágta és beköttette a róla szóló részeket, s azokat - gyakran az eredeti mű nyelvén - kommentálta is. Ezeket a kolligátum-köteteket szintén az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára őrzi, s Kosáry Domokos ismertette őket „Perczel Mór feljegyzései” című, a Századok 1937. évi kötetében megjelent tanulmányában. Az eredeti emlékiratot a magyar kutatás azonban nemigen használta, gyakorlatilag csak a jelzetére hivatkozott, azon egyszerű oknál fogva, hogy a kézirat a századfordulón egy osztrák antikváriushoz, onnan pedig az osztrák Kriegsarchiv gyűjteményébe került. Miután a szöveg magyarul íródott, az osztrák kutatók sem kezdtek vele semmit. A kézirat alapján megállapítható, ez az a szöveg, amelynek közlését röviddel Perczel halála után, 1899-ben a Veszprémi Ellenőr megkezdte, de aztán - valószínűleg annak szélsőségesen Kossuth-ellenes hangvétele miatt - a közlés abbamaradt. Pedig a forradalom és szabadságharc történetének fontos forrásáról van szó, ami megérdemli a megjelenést, annak ellenére, hogy Perczel szinte monomániásan ismételgeti benne, hogy egyedül az ő helytállásán múlt az, miszerint a magyar szabadságharc egyáltalán megkezdődhetett 1848 szept176 Hermann Róbert
