Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Előszó
Rangos famíliák-jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon k áiban jelenleg is tetten érhető a „[...] forráshiányra való szemérmes hivatkozás” csakúgy, mint a „[...] szemléletben megbúvó sztereotípia".2 E kötet sem mentes az említett, főképp módszertani jellegű „sokszínűségtől”. Elég pusztán előzményként a Baranyai Millenniumi Pantheon címmel rendezett konferenciánk (2000) előadásaira utalnunk. „[...] Az elmúlt évtizedek - Kövér György szavaival - nem múltak el nyomtalanul sem a bibliográfia, sem a történetírás felett. [...] az új helyzetben a prozoprográfiai életutakat a modernitás- sal, a biográfiákat a kontextussal, az esettanulmánnyal és az értelmezés kérdéseivel érdemes megközelíteni,”3 E jellegzetességeket - reményeink szerint - a kötetben megjelentetett tanulmányok igazolhatják, vagy legalábbis árnyalhatják. Látószögünk döntően a Dél-Dunántúl három megyéjére terjedt ki. Somogy, Tolna és Baranya megyék esetében a regionális kutatás a közös történelmi múltban gyökerezik, és komoly tudományos eredményeket tud felmutatni. A török uralom e három megyét hatásaiban is - természetszerűleg - hasonlóképpen érintette, meghatározóan befolyásolva a társadalmi fejlődés irányait, trendjeit, a telepítésekkel, illetve a nagybirtok dominanciájával. A 18-19. század gazdasági, társadalmi, politikai tendenciái jól egészülnek ki a modern kor sajátosságaival, melyek az itt közölt portrékban, pályaívekben, továbbá családtörténeti feldolgozásokban jól követhetők, illetve kivehetők. A szerzők, Dél-Dunántúl történetének avatott ismerői, témájuk jeles kutatói. Soraikban egyetemi oktatók, muzeológusok és főként a „derékhadat” alkotó levéltárosok találhatók. Ez már önmagában is garanciát jelent a levéltári források gazdag tárházának kiaknázására és hasznosítására. Különösen örvendetes, hogy a tapasztalt kutatók mellett az új történész nemzedék is képviselteti magát. A nemesi családok történetének „újraértelmezésén” túl a kiemelkedő pécsi egyetemi oktatók (Halasi-Nagy József, Birkás Géza) pályaíveinek bemutatása csakúgy az újszerűség erejével hat, mint egy pécsi polgárcsalád (Rosinger) több évszázadon átívelő múltja, vagy a marcali építészdinasztia (Csomós) sorsának közel 100 éven át nyúló oknyomozása. Igazi kultúrtörténeti csemege Pécs első akadémikusa (Mátyás Flórián) tudományos tevékenységének és könyvtárának adatgazdag bemutatása, illetve az újdonság erejével hathat a Kádár-korszak Tolna-baranyai párttitkára (Rapai Gyula) memoárjának „vallatása”, karriertörténetének elemzése. Pécs, 2014. Szent András hava A Szerkesztők 2 Kövér György: A biográfia nehézségei. In: Aetas, 2002/2-3., 245. 3 A konferencia bevezető előadását lásd Kövér György: Biográfia és történetírás. In: Aetas, 2000/3., 150-156. 12 Előszó
