Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Borsy Judit: Az orahoviczai és görcsönyi Mihalovich család Baranya vármegyében (1782-1860)
Rangos famíliák - jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon E zen kívül vállalta, hogy a görcsönyi házi kezelésben lévő birtokra is felügyel. Ha a görcsönyi felügyeletért 1000 forintot számítunk, akkor Mihalovich 3 500 forintot fizetett kamat gyanánt, ami a 28 000 forint 12,5 %-a. Justus értelmezése szerint a „28 000 forint kölcsönt nem törlesztés, hanem visszafizetés fejében adtam, és hogy 28 000forint lehajlására sem 100 hold erdőről, sem 4500forint bérelengedéséről nem volt szó, hanem hogy a többi összeg egyedül a görcsönyi gazdaságai felügyeletéért engedtetett el.” A gazdaságot elhanyagolt állapotban vette át, a gazdasági épületek felújítása legalább 5300 forintba került volna a „tömérdek költség mellett, mellyeket egy annyira elhanyagolt gazdaság igényel.”102 így szívesen vette volna, ha Mihalovich megadja a 28 000 forintos tartozását, és inkább vállalta volna az eredeti 8500 forintos évi bérleti díj kifizetését. Mihalovich Imre viszont a bérelengedést úgy tekintette, mintha azzal a kölcsönt törlesztette volna Justusnak. Ezért Mihalovich 1854-ben Justus ellen a bírósághoz fordult: „Mint csalást merénylő ellen büntető vizsgálatot elrendeltetni kéri”. A keresetét a Pécsi Cs. kir. Megyei Törvényszék 1855. szeptember 10- én (508 és 929 bűnt. sz.) elutasította, mivel a csalás, de még annak szándéka sem volt bizonyítható.103 A görcsönyi uradalmat azért kellett volna felügyelnie, mert amint Justus Jakab magáról írta „tudományosan kiképzett szakértő”, aki nemcsak gazdászati ismeretekkel rendelkezik, hanem hatásos kidolgozott módszerei is vannak. Justus állítása szerint megduplázta volna a görcsönyi gazdaság évi 4500 forintos jövedelmét. „En gyermekségem óta mezei gazdasággal foglalkozván, magamnak abban meglehetős ismeretet szereztem [...] elhagyott kizsarolt gazdaságot vettem, s azokat viruló állapotba helyezve adtam át, hogy az ószerűgazdászat helyett egészen új saját elveimhez alkalmazott gazdálkodási móddal bírok, mely Tolna megyében számos utánzásra talált.”104 Azonban a szerződésnek ez a része is homályos volt, a görcsönyi gazdaság tényleges vezetésével Mihalovich nem bízta meg Justust. „még csak egyetlen hajdúját sem bocsájtotta rendelkezésemre és még utolsó gyalog bérest sem utasította gazdasági rendeleteim megtartására és pontos követésére. Ily körülmények közt józan ésszel lehet-e tőlem felügy elet teljesítését pratendálni? Bizonyosan nem. [...] „Mihelyt bérbeadó gazdasági felügyeletével tettlegesen megfog bízni, és tisztjeit rendelkezésem alá bocsájtandja, egy percig sem fogok késni felügyelői tisztem teljesítésével, előre is kijelentvén, hogy drága pénzen felesleg tartott sok tisztjeit, kasznárját, ispányját és kulcsárját mind elbocsáthatja, és hogy nekem személyzetül összesen is csak két 102 MNL BaML IV. 270. d. 83. V.1859/1. Hitelezők 36. 103 MNL BaML IV. 270. d. 83. V.1859/1. Hitelezők 36. 104 MNL BaML IV. 270. d. 83. V.1859/1. Hitelezők 36. 4088/1859. 126 Borsy Judit
