Rangos famíliák, jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon - Baranyai Történelmi Közlemények 6. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 2014 (MNL BaML, 2014)
Kult László: Egy "jó káder" karrierje a szocialista Magyarországon. Rapai Gyula politikai pályafutása
Rangos famíliák - jeles személyek a 18-20. századi Dél-Dunántúlon a korábbi hibák kijavítása az SZKP XX. kongresszusán (1956. február 14-25.), amely után Rapaiban is — mint ahogy sok más párttagban is - mély megdöbbenést okozott annak beismerése, hogy „[...] eredményeiket milyen súlyos törvénysértések kísérték.” Sokan el is bizonytalanodtak a pártban, a rendszerben. „Be kell vallani, hogy mikor megismertük 1956 tavaszán a XX. kongresszus határozatait, bizony szédelegtünk a hatására. ” Azonban elismeri azt is, hogy mindezek nem ingatták meg abban, hogy továbbra is kiálljon a rendszer mellett. Ilyenkor mindig eszébe jutott és megnyugtatta az a marxi meghatározás, amely szerint „[...] egy párt komolyságát a saját hibáihoz való viszony határozza meg. ”45 Rapai szerint a párt vezetése halogatta az önkritikát. Memoárjában megemlít egy jelenetet, amely a Központi Vezetőség egyik márciusi ülésén játszódott le, és ahol Rákosi Mátyás tartott tájékoztatást a helyzetről. Rákosi véleménye inkább ködösítette, mint feltárta volna a megoldásra váró problémát, majd a feszült légkörben az egyik jelenlévő - akit korábban törvénytelenül börtönbe zártak, és nemrég engedtek szabadon - önmagából kikelve Rákosi szemébe vágta: „Ne beszéljen mellé, ismerje be, hogy nálunk is komoly törvénysértések történtek, és hogy hogyan bántak a politikai foglyokkal azt én tudom, engem is kegyetlenül megkínoztak!” Erre a teremben dermedt csend ült. „Én erről nem tudok, engem erről nem tájékoztattak” -védekezett Rákosi. De Rapai szerint a jelenlévők többsége már nem hitt neki, „[...] senkit nem győzött meg az ilyen nevetséges válasz.”46 A pártvezetés tekintélye ekkor óráról órára csökkent, amely oda vezetett, hogy 1956 júliusában leváltották Rákosit. A döntést Rapai megnyugvással fogadta, és egy nyugodtabb, tisztább időszakban reménykedett. Őszre az egész országból folyamatosan fogadták a pártot és a rendszert bíráló híreket. Október 13 -án rehabilitálták Nagy Imrét, amelyet Rapai is támogatott, sőt, az egész Agitációs és Propaganda Osztály egységesen állást foglalt mellette. Majd a hónap közepétől számos írásos programot, röplapot látott olyan felkiáltásokkal, hogy: „Állítsák vissza az 1945 utáni pártokat!”, vagy „Félre a sztálinistákkal, rákosistákkal!” - mindezek Rapai számára ijesztőnek tűntek.47 48 Véleménye szerint a PB ülések is kezdtek kudarcba fulladni. Az egység hiánya a vezetésben akkor mutatkozott meg igazán, amikor 1956. október 23-án el kellett dönteni, engedélyezik-e a diákok felvonulását, vagy sem. Délben még tartotta magát az elutasító döntés, ám délutánra már a felvonulás engedélyezéséről kaptak információt a szervezők 48 „Teljes tehetetlenség, a vezetésre való képtelenség lett úrrá a Politikai Bizottságon.” A forradalom előestéjén Rapai is érezte, hogy a politikai helyzet pattanásig feszült, arra mégsem gondolt, hogy 45 LÉPCSŐFOKOK, 93-94. 46 LÉPCSŐFOKOK, 94. 47 LÉPCSŐFOKOK, 95-96. 48 SZAKOLCZAI2010, 22. 408 Kult László
